1981-ben Bahrein, Kuvait, Omán, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek gazdasági megállapodást kötöttek, ami a mai ÖET (angolul: GCC – Gulf Cooperation Council) néven ismert. Ezen unió együttműködési területei és céljai széles skálán mozognak, lefedik a kultúra, a szabályozás, a valuta, a technológiai és tudományos innováció területeit egyaránt. Az elmúlt néhány évben az ÖET tagállamai nagyrészt gazdaságuk diverzifikálására összpontosítottak, aminek legfontosabb eleme az olajtól való függés csökkentése, a digitális technológiák fejlesztése és széles körben történő alkalmazása.
A digitális kor követelményeinek való megfelelés érdekében a ÖET-országok szervezetei egyre többet költenektechnológiai fejlesztésekre a régióban végbemenő digitális átalakulás részeként. Számos technológia kulcsfontosságú ebben a törekvésben. Ilyenek többek között az 5G, az IoT, a Cloud Computing, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, vagy éppen a kiberbiztonság.
Az elmúlt években az arab olajországok jelentős összegeket fektettek be a mesterséges intelligenciába, hogy feltárják az általa kínált technológiai és gazdasági innovációs lehetőségeket. Az IBM szerint a mesterséges intelligencia 2031-ig több mint 300 milliárd dollárral járulhat hozzá az egész régió GDP-jéhez. Emellett a régió digitális fogyasztásával kapcsolatos információkat nyomon követő Digital Digest szerint több mint 2,5 milliárd dollárt fektettek be regionális digitális startupokba. Ez a tendencia az arab országok hajlandóságát mutatja fiataljaik technológiai és vállalkozói képességeinek fejlesztésére.
Innovatív technológiák bevezetése
Az Öböl-menti Együttműködési Tanács hat államának vállalatai egyre gyakrabban törekednek olyan innovatív technológiák bevezetésére, amelyek segítik őket új üzleti modellek felépítésében és modern vásárlói élmények biztosításában. Ez elengedhetetlen a régió gazdaságai számára a koronavírus-járvány közepette, valamint az olajtól és a gáztól való függés csökkentésére irányuló hosszú távú ambícióik összefüggésében. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül a legjelentősebb projekteket mutatjuk be.
„King Salman Energy Park” (SPARK) Szaúd-Arábiában
A „King Salman Energy Park” (SPARK) projekt egy olyan fenntartható globális energiaközpont, amely egy integrált ipari várost testesít meg, amelyet a Királyság keleti részén fejlesztenek azzal a céllal, hogy az energiaágazat logisztikájának regionális kapujává, az üzleti inkubátor modelljévé váljon, vonzza a külföldi befektetéseket és munkahelyeket biztosítson a szaúdi energetikai átállás, fenntarthatóság és éghajlat-támogatás projekten belül. Ez egy olyan város, amely biztosítani fogja a környezeti hatások minimalizálását és a zöld beruházások maximális kihasználásának lehetőségeit azáltal, hogy nemzetközi specifikációjú infrastruktúrát biztosít a finomító, a petrolkémiai, az elektromos áram- és a víztermelő iparágakban. A város a szaúdiak szerint 2035-re évente 6 milliárd dollárral járul majd hozzá az ország GDP-jéhez.
Hyperloop Dubaj
A projekt célja, hogy mindössze 12 perc menetidő alatt lehessen megtenni a két város közötti távot. Ez lesz az első működő Hyperloop útvonal. A 139 km-es (86 mérföldes) út jelenleg körülbelül másfél órát vesz igénybe – tehát a Hyperloop hatalmas változást fog hozni.
Emirátusi tűzoltók jetpackkel
Dubaj vezetése igyekszik felgyorsítani a vészhelyzeti eljárásokat. A jetpackkal rendelkező tűzoltók elkerülhetik a városi forgalmat, és a vártnál hamarabb érkezhetnek a helyszínre. A Dolphin készülékben van egy jetski, valamint egy jetpack és tűztömlő. Ezek lehetővé teszik a tűzoltók számára, hogy a város vízi útjait használják, így hamarabb ki tudnak érni az adott helyszínre.
Oasis Eco Resort Liwa-ban
Az Oasis Eco Resort lesz a világ legzöldebb öko-üdülőhelye, amely Liwa-ban, az Egyesült Arab Emírségek déli részén kerül kialakításra. A projekt célja, hogy az üdülőhelyet egy természetes forrás köré építi fel, számos zöld technológia felhasználásával. Valójában a környező napelemes tető az, ami kiemeli ezt a projektet.
Dubaj mega napelemparkja
Dubaj mega napelemparkja az elkövetkező évtizedekben egy környezetbarát erőművé teszi a várost. A parknak 2030-ra, az építkezés befejezése után 5000 megawattot kell termelnie. Ezen kívül egy 260 méteres napelemes torony is lesz a közepén. Valószínűleg ez lesz a világ legmagasabb napelemes tornya.
Önvezető rendőrautók az Egyesült Arab Emirátusokban
Ezek az önvezető autók képesek drónokat indítani, ha bűnözőt észlelnek. A hatóságok a technológiával támogatott rendőri erők részeként akarják az utcára helyezni ezeket az autókat a jobb és intelligensebb felügyelet érdekében. Ezeket a járműveket egyébként az OTSAW Digital gyártja.
IoT Bahreinben
A Zain Bahrain, a Királyság egyik vezető távközlési szolgáltatója az Ericssonnal együttműködve bevezette az „innovatív Internet of Things (IoT) technology”-t. A technológia bevezetésével a vállalatok és a fogyasztók szélesebb vezeték nélküli lefedettséget, jobb kapcsolatot, hosszabb akkumulátor-élettartamot és költséghatékony megoldásokat érhetnek el.
Qatar’s greenhouse market
A vezető piackutató cég, az IMARC Group jelentése szerint Katar greenhouse market-jének a növekedése 2027-re eléri a 309,2 millió dollárt. Ez az összeg 2021-ben még csak a 137,2 millió dollár volt. Az üvegházakat arra használják, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a növények hatékony növekedéséhez az éghajlatváltozás okozta kihívások ellenére. A gazdálkodási technika fejlett technológiákat használ, amelyek növelik a növények élettartamát.
Kiberbiztonsági központ Ománban
Omán ad otthont az Arab Regionális Kiberbiztonsági Központnak (ARCC). A 2012-ben alapított ARCC célja, hogy biztonságosabb és együttműködő kiberbiztonsági környezetet hozzon létre az arab régióban, és megerősítse a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) szerepét az információs és kommunikációs technológiák használatába vetett bizalom és biztonság megteremtésében.
Okos város Kuvaitban
A kuvaiti kormány bejelentette az intelligens infrastruktúra-hálózatokra, biztonságra és virtuális rendszerekre kiterjedő intelligens városi stratégiák megvalósítását. A Vision 2035 részeként a kuvaiti kormány egy „okos várost” épít. A Közel-Kelet első, zöld, intelligens technológiára összpontosító fejlesztéseként emlegetett milliárd dolláros projekt végül 400 000 embernek ad majd otthont.
A különböző projektekből láthatjuk, hogy a nyersanyagban gazdag arab országok a jövő útjára léptek, és a technológiai fejlesztések által az olajra való támaszkodás csökkentését, valamint gazdaságuk ellenállóképességének növelését szeretnék biztosítani. Ebben a tekintetben a hat közel-keleti arab állam közül mindenképpen kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek, mely ország vezetői eltökéltek a karbonsemlegesség elérése, a digitális átalakulás és a zöld jövő megteremtése iránt.
