Törökországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a választások után. Az ország gazdasága válságos helyzetbe került, amit javarészt a magas infláció, az értéktelenedő valuta és a magas megélhetési költségek okoztak. Ezenfelül Törökország kapcsolatai az Egyesült Államokkal, az EU-val és néhány regionális szomszédjával feszültnek mondhatók olyan kérdések miatt, mint a szíriai krízis, a Ciprussal való ellenségeskedés, az emberi jogok tiszteletben tartásával és a demokrácia helyzetével kapcsolatos panaszok, valamint a svéd NATO-csatlakozás megakadályozása. A különböző problémákra reagálva Recep Tayyip Erdoğan lényeges változtatásokat eszközölt kormányának összetételén, ami előrejelzi, hogy bizonyos területeken komoly politikai átalakulások fognak lezajlani Törökországban.
Recep Tayyip Erdoğan elnök június 3-án, eskütételét követően bejelentette Törökország új kormányát. 16 új minisztert neveztek ki és mindössze két korábbi kabinettag pozíciója maradt érintetlen. A kabinetben csak Fahrettin Koca egészségügyi miniszter és Mehmet Nuri Ersoy idegenforgalmi miniszter tartotta meg korábbi pozícióját. Ők voltak azok, akik nem indultak parlamenti mandátumokért.
Az alábbiakban a kabinet újonnan kinevezett tagjairól gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat:
A 2009 és 2018 között pénzügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Mehmet Şimşeket újfent pénzügyminiszternek nevezték ki. Fontos tudni, hogy a kritikusok Erdoğan kamatcsökkentési politikáját okolják a magas inflációért és a gazdaság bukdácsolásáért. Az elnök a növekedés elősegítése érdekében csökkentette a kamatlábakat, ami ellentétes a hagyományos közgazdasági felfogással, amely szerint az infláció leküzdése érdekében a kamatokat emelni kell. Şimşek kinevezését sokan úgy értelmezik, hogy Erdoğan felhagyhat azzal a politikával, amelyet sok közgazdász „unortodoxnak” bélyegzett. Ami viszont az új pénzügyminisztert illeti, politikai szerepvállalása előtt közgazdászként dolgozott az Egyesült Államok ankarai nagykövetségén, majd később a Merrill Lynchnél. Pragmatikus megközelítéséről ismert, és olyan gazdasági reformokat szorgalmaz, amelyeknek célja a növekedés, a külföldi befektetések vonzása és a költségvetési fegyelem biztosítása.
Némi meglepetést okozott, hogy a külügyi tárca élére Hakan Fidant nevezték ki Mevlüt Çavuşoğlu helyére, aki az egyik legrégebb óta hivatalban lévő török diplomata volt. Fidan, aki Erdoğan egyik legközelebbi bizalmasa 2010 óta vezeti a Nemzeti Hírszerző Szervezetet (MIT), előtte pedig a jelenlegi elnök tanácsadója volt még a miniszterelnöki hivatalban. Fidan 1986 és 2001 között a török hadsereg altisztjeként szolgált, majd 2003 és 2007 között a Török Fejlesztési és Együttműködési Ügynökséget irányította.
Yaşar Gülert nevezték ki védelmi miniszternek. A 69 éves Güler 49 évet szolgált a fegyveres erőknél, és 2018 óta a vezérkar főnöke. Miután Güler elődje, Hulusi Akar védelmi miniszter lett, őt nevezték ki vezérkari főnöknek Törökország szíriai katonai intervenciója idején 2019-2020-ban, és ő felügyelte a későbbi katonai műveleteket Szíriában és Irakban is. Törökország új védelmi minisztere hangsúlyozta, hogy fő prioritása a terrorizmus elleni fokozott küzdelem lesz.
A 2018-ban parlamenti rendszerről elnöki rendszerre történt átállást követően létrejött az alelnöki poszt, amelyet kezdetektől fogva Fuat Oktay töltött be a kabinetben. Azonban most Cevdet Yılmazt nevezték ki alelnöknek. Korábban fejlesztési miniszterként, az AKP gazdasági ügyekért felelős elnökhelyetteseként és a gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettesként dolgozott. Az 56 éves Yılmaz 2020 novembere óta a török parlament tervezési és költségvetési bizottságának elnöke is.
Fontos változás, hogy Ali Yerlikayat nevezték ki belügyminiszternek, aki a tisztséget 2018 óta betöltő Süleyman Soylut váltotta. Az 55 éves Yerlikaya 2018 óta Isztambul kormányzója, de korábban Gaziantep, Tekirdağ, Ağrı és Şırnak tartományok kormányzója is volt.
Mahinur Özdemir Göktaşt nevezték ki család- és szociális miniszternek, így ő lett az egyetlen női miniszter a kabinetben. A brüsszeli születésű Öztaş korábban két cikluson át kereszténydemokrata képviselőként dolgozott Belgiumban, majd Törökország algériai nagyköveteként tevékenykedett 2020-2023 között.
Yusuf Tekint, a Hacı Bayram Veli Egyetem rektorát nevezte ki Erdoğan az Oktatási Minisztérium élére. Tekin korábbi rektori kinevezése vitákat váltott ki. Közvetlenül hivatalba lépése előtt elnöki rendelettel eltörölték a legalább hároméves professzori szolgálat követelményét, és Tekin professzorrá válása után két hónappal rektor lett.
Az új kabinetben három korábbi miniszterhelyettest neveztek ki miniszternek. Közöttük van Alparslan Bayraktar, aki az Energiaügyi és Természeti Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyetteseként szolgált, továbbá Mehmet Fatih Kacır, aki az ipari és technológiai, valamint İbrahim Yumaklı, aki pedig mezőgazdasági és erdészeti miniszter lett.
Erdoğan emellett Abdülkadir Uraloğlut, az autópályák vezérigazgatóját bízta meg a közlekedési és infrastrukturális, valamint Vedat Işıkhant a munkaügyi és társadalombiztosítási miniszteri feladatok ellátásával. Ezenfelül az elnök Bekir Bozdağ igazságügyi minisztert is leváltotta, akinek helyét az a Yılmaz Tunç vette át, aki az AKP parlamenti frakciójának alelnöke.
Erdoğan Ömer Bolatot, a kormánypárti konzervatív Független Gyáriparosok és Üzletemberek Szövetségének (MÜSİAD) korábbi elnökét helyezte a kereskedelmi miniszteri pozícióba. Bolat 2000 májusa óta az Albayrak Group kormánypárti konglomerátum vezérigazgatója. Végezetül pedig az az Osman Aşkın Bak lett az ifjúsági és sportminiszter, aki már 2017-2018-ban is betöltötte ezt a pozíciót.
