Kutatás a déli határszakaszon
2025 márciusában terepkutatás keretében jártuk be a magyar–szerb határ magyarországi térségét, ahol a hatóság embereivel, a polgárőrség tagjaival, valamint civilekkel beszélgettünk. Az interjúk, helyszíni megfigyelések és tapasztalatcserék célja az volt, hogy valós képet kapjunk a migrációs folyamatok aktuális természetéről, a változó trendekről, valamint arról, hogyan alakul a nyomás e kulcsfontosságú határszakaszon.
Kutatásunk alapján kijelenthető: bár a felszínen a helyzet stabilizálódni látszik, a mélyben új kihívások érlelődnek. A migrációs útvonalak nem szűntek meg, csupán alkalmazkodtak a megerősített határvédelemhez. Mindeközben a kibocsátó országokban – különösen a Közel-Keleten és Afganisztánban – egyre súlyosbodnak a demográfiai és gazdasági problémák, ami hosszabb távon ismételt migrációs hullámokat vetít előre.
Változó migrációs mintázatok
Míg 2022-ben és 2023-ban rendkívül sok határátlépési kísérletet regisztráltak, addig 2023 év vége óta komoly visszaesés tapasztalható. Megfigyelhető egy paradigmaváltás a szerb hatóságok részéről, ami miatt 2024-ben már jóval kevesebb bevándorló próbált Magyarország területére irreguláris módon bejutni. Déli szomszédunknál 2023. december 17-én parlamenti választások voltak, ami miatt néhány hónappal azt megelőzően szigorítottak hozzáállásukon, és igyekeztek az összes illegálisan érkezett személyt elszállítani a közterületekről, valamint hatékonyabban léptek fel az embercsempészekkel szemben is.
Továbbá változás állt be azok esetében, akik Szerbiából a magyar országhatár irányába tartanak. Korábban észak felé többnyire taxival utaztak, mivel ez járt a legalacsonyabb kockázattal. Kevésbé voltak szem előtt, a hatóságok pedig elnézőbbek voltak a taxisokkal szemben 2023 év végéig. Mára viszont radikálisabban lépnek fel ellenük, így a bevándorlók jellemzően jelöletlen járművekkel utaznak, főképpen földutakon keresztül.
A krízisek gyökerei: népességrobbanás és gazdasági instabilitás
Ami feltűnő, az az egyiptomi állampolgárok számában tapasztalható növekedés. Habár az észak-afrikai arab államból Európába érkezők nagyobb részben a Földközi-tengeren keresztüli utazást részesítik előnyben, ám egyre inkább felértékelődnek köreikben a biztonságosabbnak tűnő szárazföldi útvonalak. Az elvándorlásuk legfőképpen a strukturális gazdasági problémákra, az extrém népességnövekedésre, valamint a fiatalok körében mért magas munkanélküliségi rátára (2024-ben 19% körüli) vezethető vissza.
A migráció motorja továbbra is a globális egyenlőtlenség. A világ legszegényebb régióiban a népességrobbanás üteme nem lassul: az ENSZ korábbi becslése szerint Afrika lakossága 2050-re megduplázódhat. Ezekben az országokban a gazdasági növekedés nem képes lépést tartani a népességnövekedéssel, az oktatás és egészségügy színvonala stagnál vagy romlik, a fiatal generációk jövőképe pedig elhalványul.
Mindemellett a klímaváltozás is egyre jelentősebb hatást gyakorol a migrációs folyamatokra. A termőföldek elsivatagosodása, a vízhiány és a természeti katasztrófák gyakoriságának növekedése arra kényszeríti a lakosságot, hogy új életlehetőségek után nézzen – gyakran Európában. Éppen ezért sem meglepő, hogy a korábbi terepkutatásaink alkalmával több alkalommal is találkoztunk marokkói vagy éppen iraki földművesekkel. A magyar–szerb határnál megjelenő bevándorlók közül is egyre többen hivatkoznak ökológiai kényszerre, amikor útjukról beszélnek.
Embercsempészet: alkalmazkodó iparág
A helyiekkel és hatósági személyekkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy az embercsempészek óvatosabbá váltak. A migránsok hosszabb távokat tesznek meg gyalogosan és távolabbi ponton gyűjtik be őket. Gyakran alacsonyabb rendű utakat is igénybe vesznek, ahogy említettük, földutakat is.
A határon szerzett tapasztalatok egyértelműen mutatják: az embercsempészet nem visszaszorult, hanem átalakult. Az elmúlt években több, decentralizáltabb, rugalmasabb hálózat jelent meg, amelyek gyorsabban reagálnak a hatósági fellépésekre. Az embercsempészek nemcsak az útvonalakat, hanem a módszereket is folyamatosan finomítják. A közösségi média, különösen a zárt csoportokban szerveződő Telegram- és WhatsApp-csatornák fontos szerepet játszanak az útvonaltervezésben és toborzásban. Sőt, már a TikTok-on is nagy aktivitást mutatnak.
A migránsok egyre többször számolnak be arról, hogy az utazás során kizsákmányolás, bántalmazás vagy zsarolás áldozataivá váltak – és sokszor éppen azok részéről, akik eredetileg segítőként tűntek fel. Az embercsempészet tehát ma már nem pusztán logisztikai művelet; egy komplex, sokszor erőszakkal és bűnözéssel átszőtt jelenség.
A határvédelem fontossága
A magyar hatóságok szigorú és szervezett határvédelmet tartanak fenn. A biztonsági határzár mellett működő technológiai rendszerek (érzékelők, kamerák, drónok) és a folyamatos járőrözés eredményeképpen jelentősen csökkent az átjutások száma, ugyanakkor a határon tapasztalható feszültségek nem tűntek el.
Az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá váltak a hatóságokat ért támadások. Az embercsempészek és segítőik főként kövekkel, botokkal és üveggolyókkal indítanak offenzívákat a rendvédelmi szervek ellen, vagy sárral és egyéb anyagokkal fedik le a határzáron felszerelt kamerák optikáját. Továbbá legutóbb felfigyeltünk arra, hogy a hatóságok járműveiben komoly károkat okoztak. Megszokott látvány, hogy kitört szélvédőkkel és hatalmas horpadásokkal közlekednek. Az embercsempészek egy bevett taktikája, hogy köveket és fahusángokat dobálnak a járőröző határvadászok terepjáróira, elvonva figyelmüket, amíg egy másik migránscsoport a műszaki határzár egy távolabbi pontján próbálkozik az átkeléssel. Így ezért is nagyon fontos, hogy a hatóságok élőerővel is jelen vannak és folyamatos járőrszolgálatot tartanak fenn.
Kilátások: hullámzó nyomás, tartós jelenlét
Bár az aktuális migrációs helyzet a határon nem olyan látványos, mint a 2015-ös válság idején, a folyamatok hosszú távon ismét komoly nyomást helyezhetnek az EU perifériájára. A globális népességnövekedés, a válságövezetek tartós instabilitása és a klímaváltozás hatásai mind azt vetítik előre, hogy a migrációs nyomás nem szűnik meg. A magyar–szerb határ pedig továbbra is kulcsszereplője marad ezeknek a folyamatoknak.
Terepkutatásunk megerősítette, hogy a migráció nem egy múltbeli probléma, hanem a jövő egyik legmeghatározóbb globális kihívása. Bár a határvédelem egyre fejlettebb, az alapvető okok továbbra is jelen vannak. A figyelem és a stratégiai gondolkodás kulcsfontosságú lesz abban, hogyan kezeljük a következő évtizedek mozgásait – határainkon innen és túl.