Az Európai Unió kialakulásával nemcsak a tőke, áru, szolgáltatások és személyek szabad mozgását kellett biztosítani, hanem a jog, pontosabban a különböző tagállamok döntéseinek szabad áramlását is, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az eltérő tagállamokból származó gazdasági szereplők közötti jogvitákat hatékonyan és gyorsan meg lehessen oldani, ezáltal biztosítva az Unió alapító szerződéseibe foglalt szabadságok hatékony érvényesülését is.
Sokunk képes megfogalmazni néhány gondolatot arról, hogy ki volt első szent királyunk, élete és munkássága mennyiben járult hozzá a még ma is keresztény Magyarország fennállásához. Szent István király uralkodása meghatározó volt történelmünkben, talán a kereszténység elterjedését illetően a legjelentősebb. Számos alkalommal hallhatjuk azt az igaznak vélt állítást, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll. István életében ki lehetett ez a női alak?
Amikor a közelmúlt konzervatív politikai gondolkodásának legfontosabb alakjait igyekszünk sorra venni, Roger Scruton neve szinte minden esetben az elsők közt hangzik el. A brit filozófus-író hatása a hazai jobboldalon is vitathatatlan, művei közül pedig számos fellelhető magyarul is. Az utóbbiak sorát gyarapítja a hosszú idő után ismét megjelent, Mi a konzervativizmus? című esszégyűjtemény, amely a rendszerváltás kori Közép-Kelet-Európával foglalkozó szövegei okán kiváltképp izgalmas lehet a magyar olvasók számára.
A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) friss elemzése szerint a történelem során még soha nem költöttek annyit a világ országai védelmi kiadásokra, mint 2021-ben. A stockholmi székhelyű nemzetközi intézet adatai alapján elmondható, hogy mintegy 2 113 milliárd dollárt fordítottak fegyverzetbeszerzésre, fenntartásra, valamint katonai célú technológiai kutatásra és fejlesztésre. A legtöbbet az Egyesült Államok, Kína, India, az Egyesült Királyság és Oroszország költötte.
A múlt heti nemzetközi (szak)sajtó egyik legjelentősebb (és sokak által szkeptikusan szemlélt) híre volt, hogy Lengyelországban vége a jogállamisági problémának, és új korszak kezdődik, amelyben a lengyelek megkapják a hozzáférést a 36 milliárd eurós nemzeti helyreállítási alaphoz – vagyis többé, úgy tűnik, hogy nem sérülnek az Unió pénzügyi érdekei.
2022. április 24-én a szlovén polgárok nemet mondtak Janez Janša kétéves átmeneti kormányzására. Az eredmény azonban semmilyen esetre sem nevezhető a szlovén baloldal sikerének, sokkal inkább egy frissen a köztudatba berobbant politikus térnyerése rengette meg a politikai színteret. Mégis minek köszönhette a sikert Robert Golob és mozgalma, illetve miként befolyásolhatja az új irányvonal a magyar-szlovén kapcsolatokat?
„A hangosbemondóban mondtak valamit.” Az idén 101 éve aláírt trianoni békeszerződés legfontosabb sarokpontjai széleskörben ismertek, de mit tud és hogyan gondolkodik róla a 21. század köznevelésének diákja és tanára? Milyen formában jelenik meg Trianon az iskolában, és a megkérdezettek hogyan vélekednek a történelemtanítás nagy kérdéseiről?
Előző