Nem arról van szó, hogy eljött a liberalizmus megújításának ideje, hanem arról, hogy a kialakulóban lévő posztliberális rend körvonalai egyre világosabbá válnak.
Ha van egy tanulság, ami a nemrégiben zárult Konferenciával kapcsolatban levonható, az az, hogy bármik legyenek is a körülmények, (háború, egészségügyi válságok, gazdasági visszaesések, vagy bármilyen szerencsétlen precedensek) mindig lesz egy olyan kis létszámú elszánt hívő, akik számára a kontinens megmentése csupán a szerződések hosszadalmas és bonyolult reformjaiban áll.
Térben a Kárpátok, történelmi távlatokban pedig ideológiák, nagyhatalmi érdekek, háborúk és ármánykodás választotta el látszólag egymástól a két nemzetet, amely mégis szüntelen egymásra talált.
Az európai energiaválság és az orosz-ukrán háború is aláhúzta, hogy nem tehetünk fel mindent az időjárásfüggő megújuló energiatermelési módokra, ha el akarjuk érni a klímasemlegességet.
Az orosz-ukrán háború nem terelheti el a figyelmünk Moldováról, mivel potenciális részese lehet a szomszédjában zajló konfliktusnak. Ilyen bizonytalan helyzetben a nemzetközi közösség nem szívesen köt multilaterális gazdasági egyezményeket, de lássuk mi volt a helyzet a háború kirobbanása előtt.
A mai magyar közbeszédben ismét reneszánszát élő város-vidék dichotómia, vagyis a társadalmi-politikai folyamatok e területi alapú megközelítése nem újkeletű jelenség, habár a politikai események a közéleti vitákat is intenzívebbé tették, így a város-vidék ellentét még inkább polarizálódott.
A közvélemény-kutatás a társadalomkutatás fontos eszköze. Gyakran használják a társadalomtudományokban, a politikában és az üzleti életben is. De vajon e közvélemény-kutatások eredményei a társadalom valódi hangulatát és igényeit tükrözik?
Előző