Bulvártéma vagy a soft power része? Reklám divatcégeknek vagy politikai üzenet az öltözködés? Divatdiplomáciai elemzés Melania Trump példáján keresztül. Tóth Hanna írása.
E cikkben úgy írunk a fociról (is), hogy nem ejtünk szót EB-selejtezőről, Nemzetek Ligájáról, Fradiról, stadionépítésekről és tao-támogatásokról (sem), ellenben megidézzük Einsteint, akinek a nevét bizonyára még a focisták is ismerik.
Valóban a klímaváltozás okozza nagyban az erdőtüzeket? Globális probléma vagy globális politikai alibi bizonyos csoportok kommunikációjában? Litkei Máté írása.
Az Európán kívüli konfliktusba is belefolyó, kifelé "erős" Franciaország stabil képe belülről közel sem egységes. Elemzés egy szétzilált és feszültségekkel teli társadalomról. Demkó Attila írása.
A vallások máig az emberiség többségének identitását meghatározó lelki és szellemi közegek. A köztük lévő párbeszéd megoldás lehet rengeteg problémánkra. Nagypál Szabolcs írása.
Úgy tűnik mintha a karabahi konfliktusban nem lenne jó lépés. Mit hozhat mégis a jövő és honnan eredeztethető a jelenlegi feszültség? Demkó Attila írása.
A Tanuláskutató Intézet podcastjének legújabb epizódjában Fodor Richárd kutatásvezető beszélgetett Chira Csongorral és Dr. Nyári Gáborral a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár munkatársaival.
Logikus és fájdalmasan nyilvánvaló, hogy háborút kezdeni mindig könnyebb és gyorsabb, mint befejezni azt. Az Ukrajnában, Gázában, Iránban és a Közel-Keleten zajló belső és nemzetközi háborúk ezt egyaránt igazolják. A háború önmagában nem hoz új előnyöket, csupán szenvedést, pusztítást és instabilitást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a világban növekvő nyugtalanság és feszültség ellenére sem szabad feladnunk azért tett erőfeszítéseinket, hogy egy békésebb és emberibb évszázadban élhessünk.
Közép-Ázsiát a történelem folyamán gazdaságilag és kulturálisan a nagyhatalmi érdekek egyaránt formálták. Részben talán pont ez a determináltság adja az alapját annak a pragmatizmusnak, amely egyre jobban jellemzi a régiót. Közép-Ázsia országaira a 2010-es évek második fele óta jellemző, hogy kerülik az ideológiai igazodást és külpolitikájukat sem különböző ideológiák mentén alakítják. Ehelyett külkapcsolataik területén inkább egy úgynevezett multivektoros megközelítést választottak, amelynek célja, hogy a régió országainak a kapcsolatát egyensúlyba hozza olyan gazdasági és politikai nagyhatalmakkal, mint Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
Tíz év mérlege a merkeli „megcsináljuk” ígéretétől a Friedrich Merz fémjelezte új reálpolitikáig: hogyan is formálta át a menekültválság, az integrációs kudarcok és a növekvő lakhatási nyomás a német társadalmi közhangulatot.
Előző