Bulvártéma vagy a soft power része? Reklám divatcégeknek vagy politikai üzenet az öltözködés? Divatdiplomáciai elemzés Melania Trump példáján keresztül. Tóth Hanna írása.
E cikkben úgy írunk a fociról (is), hogy nem ejtünk szót EB-selejtezőről, Nemzetek Ligájáról, Fradiról, stadionépítésekről és tao-támogatásokról (sem), ellenben megidézzük Einsteint, akinek a nevét bizonyára még a focisták is ismerik.
Valóban a klímaváltozás okozza nagyban az erdőtüzeket? Globális probléma vagy globális politikai alibi bizonyos csoportok kommunikációjában? Litkei Máté írása.
Az Európán kívüli konfliktusba is belefolyó, kifelé "erős" Franciaország stabil képe belülről közel sem egységes. Elemzés egy szétzilált és feszültségekkel teli társadalomról. Demkó Attila írása.
A vallások máig az emberiség többségének identitását meghatározó lelki és szellemi közegek. A köztük lévő párbeszéd megoldás lehet rengeteg problémánkra. Nagypál Szabolcs írása.
Úgy tűnik mintha a karabahi konfliktusban nem lenne jó lépés. Mit hozhat mégis a jövő és honnan eredeztethető a jelenlegi feszültség? Demkó Attila írása.
A 2025-ös évben kezdheti meg működését a Földközi-tenger partján fekvő Mersin tartományban található atomerőmű első blokkja. Amennyiben az építkezések a tervek szerint haladnak, 2028-ra az Akkuyu atomerőmű mind a négy blokkja üzembe fog lépni. Ez Törökország energiaszükségletének 10%-át fogja fedezni.
A közgazdaságtudomány az 1930-as évek óta ismeri a tranzakciós költségek elméletét, amely értelmében minden kölcsönös viszonynak van egy úgynevezett látható és vagy rejtett „költsége”, amelyet minden szereplőnek viselnie kell.
2025. január 20.-án tette le hivatali esküjét az Egyesült Államok régi új elnöke, az a Donald Trumpot, aki korábban egy ciklus erejéig már volt az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai történelem során ez a második alkalom, hogy elnök úgy kerül be a Fehér Házba, hogy megszakítással fog ciklust kezdeni. Így felvetődik a kérdés, hogy Washington a jövőben milyen külpolitikai prioritásokat fog előtérbe helyezni, valamint mi befolyásolhatja a második Trump adminisztráció közép-ázsiai külpolitikáját. Bár Közép-Ázsia hagyományosan nem volt és jelenleg sem szerepel az amerikai külpolitika kiemelt prioritásai között, azonban ez a helyzet akár változhat is a második Trump-kormány külpolitikai és tanácsadói összetétele, valamint a geopolitikai folyamatok alakulásának a fényében.
Egyszerű balesetnek tűnő, aztán szövevényessé váló incidens történt a Balti-tenger régiójában 2024 karácsonyán. Az Estlink-2 tengeralatti kábel megrongálódásával Finnország és Észtország energiaellátása veszélybe került. Ahogy egyre több információ jut napvilágra, az eset szálai egészen Moszkváig vezetnek. A rongálás geopolitikai vihart idézett elő a Balti-tenger térségében, amely csak mélyíti a Kreml és az európai uniós tagállamok közötti szakadékot. De mit jelenthet az incidens az európai biztonság szempontjából? Mik azok az árnyékflották? Hogyan illeszkedik történetbe az orosz hibrid hadviselés stratégiájába?
Előző