Az utóbbi évtizedben tendenciózusan nőtt azoknak a peres eljárásoknak a száma, amelyeket – változatos jogalapokon és bírói fórumok előtt – magánszemélyek indítottak az állam ellen. Ezen eljárások bizonyos típusai nyomán ismét napirendre került a polgári jog tudományának klasszikus kérdése: „perelhető-e az állam?”
A Magyar Állatvédelem február 5-i cikkében írta meg, hogy Belgium Flandria tartományában az utolsó libatömést végző üzem is megszünteti tevékenységét, és 2023 végétől nem végeznek több kényszeretetést. Mindazonáltal ily módon készült terméket továbbra is forgalmazhat, azokat azonban vagy Vallóniából vagy pedig Franciaországból kell beszereznie.
Egy joghallgató számára nagyon fontos, hogy a tankönyvben tanult intézményeket, illetve azok működését a valóságban is megismerhessék és a „színfalak mögé” is betekinthessenek feltárva ezzel a mélyebb összefüggéseket.
Bizonyára találkoztunk már torzított kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek a jelenségnek neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. Az adott jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a viselkedés közgazdaságtan és a pszichológia foglalkozik.
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény, és kiegészítő jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Római Egyezmény, Egyezmény vagy EJEE) kihirdetés folytán a magyar jog részévé váltak, azt a magyar bíróságoknak a nemzeti jog értelmezése során figyelembe kell vennie.
Az új német választási rendszerrel a mandátumok számát akarja korlátozni a kormánykoalíció a szövetségi parlamentben. A szociáldemokraták és a zöldek valójában saját magukat kívánják előnyösebb helyzetbe hozni.
Előző