A post-truth politika fogalmát, amelyet magyarul „igazság utáni politikaként” tudnánk a legjobban lefordítani David Roberts blogger használta 2010-ben, amely szerinte egy olyan új politikai kultúra megjelenését hozta magával, amely teljes mértékben „lekapcsolódótt” a politológiai háromszögből ismert „policy-ről”.
A demokratikus deficitek, avagy a demokratikus hiányosságok mibenléte és orvoslási kísérletei igazán népszerű témák voltak a 2000-2010-es évekig a jogi szakirodalomban. A probléma azonban sosem volt aktuálisabb.
Az Európán kívüli konfliktusba is belefolyó, kifelé "erős" Franciaország stabil képe belülről közel sem egységes. Elemzés egy szétzilált és feszültségekkel teli társadalomról. Demkó Attila írása.
Mi tart össze és mi különböztet meg minket, közép-európaiakat a kultúrához való hozzáállásunkban? Havasi Benigna ír arról, mi is épül valójában a régióban.
A futball nemzetközi hírének delelőjén tart éppen és nem igazán látszik hanyatlani. Kérdés, hogy az ébredező magyar klubok be tudják-e futni a lemaradást. A lehetőség most (is) adott. Hajdú András írása.
Nem meglepő talán, hogy a beruházások nagy része a magyarlakta területeket érinti, azonban ennél több perspektívája is van a magyar-román kereskedelmi együttműködésnek.
Mi lehet a legjobb, fenntartható energiaforrás az emberi testnek és hogyan növelhetjük teljesítményünket különösen intenzív időszakokra? Porkoláb Imre írása.
A kormány és a Magyar Orvosi Kamara tárgyalásai, megállapodása majd az azt követő tettek és reakciók azóta is továbbgyűrűznek. Gallai Sándor áttekintő elemzése.
Egy tehetséges sportoló szűkszavú támogatásban részesíti Trumpot a közösségi médiában; egy fiatalember mer ellentmondani egy erkölcsileg magát több millió amerikai szavazónál felsőbbrendűbbnek tartó sportújságírónak; egy fehér ember fekete kezet kommentel. Rodrigo Ballester a Simmons-ügyről.
A kapcsolatok kiegyensúlyozottsága, mint alapvető lélektani igény egy magyar pszichiáter, családterapeuta munkássága nyomán vált evidenciává a szakemberek között. Kozma-Vízkeleti Dániel írása.
A közgazdaságtan belső működési problémáiról ír George G. Akerlof. Lehet, hogy változások előtt áll a tudományág módszertana és fókusza? Szepesi Balázs írása.
Ahogy egyre inkább felértékelődnek a regionális együttműködések nem szabad megfeledkezni a Kárpát-medencében élők közös érdekeiről. Kovács Zoltán írása.
Évente több tízezer kiadott könyv jelenik meg a piacon, s ezért nagy kihívást jelent mind a nemzetközi, mind a hazai kínálatban megleli a gyöngyszemeket.
Az idő mind a fizika, mind a filozófia diszciplínái által kutatott tényező, ugyanakkor a mindennapi társas együttélésünk, végső soron a politika világának is szerves részét képzi. Az idő és a politika keresztmetszete egy kevésbé feltárt terület a politikaelmélet történetében, azonban a kortárs diskurzusban egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki a kutatók.
A post-truth politika fogalmát, amelyet magyarul „igazság utáni politikaként” tudnánk a legjobban lefordítani David Roberts blogger használta 2010-ben, amely szerinte egy olyan új politikai kultúra megjelenését hozta magával, amely teljes mértékben „lekapcsolódótt” a politológiai háromszögből ismert „policy-ről”.
A demokratikus deficitek, avagy a demokratikus hiányosságok mibenléte és orvoslási kísérletei igazán népszerű témák voltak a 2000-2010-es évekig a jogi szakirodalomban. A probléma azonban sosem volt aktuálisabb.
A Migrációkutató Intézet legutóbbi terepkutatása során szerzett tapasztalatok alapján világosan kirajzolódik: a migrációs nyomás nem csökken, hanem új formákat ölt. A határ menti helyzet változik, de a válságok forrásai tartósak.
Előző