Ratkai Dániel vagyok, negyedéves jogász szakos hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A Jog és Társadalom Műhely tagjaként a teleologikus bírói jogértelmezés térnyerésével kapcsolatos kérdéseket vizsgálom az amerikai és uniós fogyasztóvédelmi jog területén. Ezzel a kutatási témával idén az OTDK Polgári Jogi Tagozatában második helyezést értem el. Korábban két évig a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának hallgatója voltam. A kutatás mellett egy osztrák alapítású nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozom, ahol gyakornokként többek között a peres és vitarendezési osztály munkájában veszek részt. Következő félévemet az Erasmus pályázat keretei között a KU Leuven jogi karán fogom tölteni miután nyáron részt veszek a Ludwig-Maximilians-Universitat müncheni nyári egyetemén.
Kutatási téma:
A jogászuralom kibontakozása és a bírói aktivizmus
A kontinentális jogrendszerben a bíróságok által kezelt jogi normák a „pontos szabály” szintű meghatározások helyett/mellett egyre inkább elvont jogelvekké, jogi értékdeklarációkká és alkotmányos alapjogokká válnak, melyek tág értelmezési lehetőséget biztosítanak a bíráknak, és végül is rájuk bízzák, hogy eldöntsék, mi is az egyes helyzetekben a jog és kötelezettség. Az eltérő dogmatikai rendszerrel és jogi kultúrával rendelkező amerikai jogrendszerben is hasonló folyamatokat figyelhetünk meg, amikor a bírákat kötő precedensrendszer körüli egyre gyakoribb tudományos tanulmányokat olvasunk. A másik oldalról pedig a legfelső/alkotmánybírák a politika demokrácia törvényhozási többségét szűk gyeplő közé fogva, többé-kevésbé részletesen meghatározzák a lehetséges törvényi tartalmakat. A demokratikus jogállami működés a politikai többség/bíróságok/közigazgatás hármas alapszerkezete helyett így folyamatszerűen a politikai bíráskodás (a csúcsán a legfelső vagy alkotmánybíráskodás) és az ennek alávetett közigazgatás kettősének alapszerkezetévé válik a jurisztokratikus állam működésében. A kutatásom során a jogászuralom kialakulásának egyéb okait csak nagyvonalakban érintem. A kutatás középpontjában a bírói jogértelmezés módszerei állnak. Ezeket a jogbölcselet területéről kiindulva a hermeneutikai megértés alkalmazásával az összehasonlító jog tükrében vizsgálom. A témában író jogászok fősodrától eltérően nem csak alkotmányjogi, hanem magánjogi jogesetekkel is alátámasztom kutatásomat.
