Jog és Társadalom Műhely

Füstös szivarszobák: A média és a politika kapcsolata

A kurzus célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a mai regionális médiapiac helyzetét, általános jellemzőit és kihívásait nemzetközi kitekintésben. Ezzel összefüggésben pedig feltárja a média és a politika kapcsolatát: hogyan alakítja egymást e két szereplő, milyen felelősségük van a társadalom irányában? Megvizsgáljuk a média helyzetét a politikában, a PR erejét és a lobbisták hatalmát. Szemlére vesszük a politika eszközeit a médiapiacon, a kampányok erejét és kapcsolatát a negyedik hatalmi ággal.

A Katolikus Egyház politika- és államfelfogása a 20. században

A tárgy célja, hogy a társadalomtudományok és a filozófia iránt érdeklődő hallgatókat bevezesse a Katolikus Egyház 20. századi politika- és államelméleti hagyományába és teret biztosítson a különböző megközelítések megvitatására.

Ütközéspontok: a jog, a filozófia és a teológia határterületei

A társadalmi igazságosságot háromféleképpen fogja föl a gondolkodástörténet (államelmélet, jogbölcselet, politikai filozófia, társadalomelmélet, társadalombölcselet): mint jólétet, mint szabadságot, és mint erényt. Gyakorlati vitákra fókuszáló tárgy során az igazságosság ezen elméleteit tekintjük át a jog, a filozófia és a teológia szemüvegén keresztül.

Mivel tartozunk a császárnak? – Keresztény államelméletek

A kurzus során öt szerzőt középpontba helyezve tárjuk fel az államra vonatkozó keresztény politikai gondolkodás nagy hagyományait. Az ókeresztény kortól napjainkig az adott korszak kiemelkedő szerzőjének jelentős szövegén keresztül vizsgálunk mai is aktuális problémákat.

Jogbölcseleti merengések

A tárgy célja elmélyedés a Jog és Társadalom Műhely munkájában, bekapcsolódás a kutatásokba, az iskolatagok segítése a műhelyválasztásban, a TDK-, évfolyam-, szak-, műhelydolgozatok közös megvitatása. A junior kutatók és a műhelytagok is részt vesznek a közös munkában, hatékonyan segítik a többieket a jogelméleti elmélyedésben. A résztvevők hozzák a témájuk az órára, a saját szövegeket vagy egyéb kapcsolódó tanulmányokat mindannyian elolvassuk, megvitatjuk, miután az adott hallgató előadással fölvezette az alkalmat. A Műhely munkájába bekapcsolódó vendégoktatókat is elhívjuk az alkalomra.

Jog és film

A közös alkalmak során egy-egy nagy filmművészeti alkotás elemzésének a segítségével egy-egy különböző szempontból az egyén, a társadalom és a jog kapcsolatát tárgyaljuk.

Korszakos művek olvasása

A tudomány legkiemelkedőbb képviselői történelmi kortól és tudományterülettől függetlenül mindig nagy figyelmet és energiákat szántak annak, hogy a látókörüket folyamatosan szélesítsék, az őket körbevevő világ minél több szeletét a szakmai érdeklődésükön túlmutatóan is megismerjék, a műveltségüket bővítsék. A tárgy célja, hogy a tudományos nevelés jegyében, a műhelytagok látókörének és általános műveltségének a szélesítése céljából megismertesse velük magyar és európai szerzők esszéit, amelyek segítik a műhelytagokban a kritikus gondolkodás kialakítását és fejlesztését.

Utópiák és disztópiák a társadalomelméletben

A társadalomelmélet nagy hagyományát jelentik az utópiák, és ezek egyik jelentős alcsoportját képezik a negatív utópiák, vagy más szóval disztópiák, ellenutópiák, néha ukróniák. Ezeknek az irodalmi és filmes megformálásával foglalkozunk a tárgy során.

Politikai teológiák és világi vallások

Az államelmélet minden jellemző fogalma elvilágiasodott teológiai fogalom. A politikai teológia olyan kérdéskörökkel foglalkozik, mint a fölségjog, a népuralom, a parancsuralom, a közgazdaságtan és a környezetvédelem. A világi vallások mind a felvilágosodásból, az Egyház és az állam szétválasztásából, az elvilágiasodásból erednek. Sokáig az volt a fölfogás, hogy az észelv a vallás lassú elhalványulásához és eltűnéséhez vezet. Most azonban úgy tűnik, hogy homo naturaliter religiosus: ha valaki nem tartozik valamely hagyományos szervezett valláshoz (vagy új vallási mozgalomhoz), akkor hajlamos embertanilag megalapozott vallási igényeit és vágyait más álvallások, az úgynevezett szekuláris vallások által kielégíteni.

Ki az értelmiségi?

A tárgy során – jelentős szövegek elolvasása nyomán – fölülvizsgáljuk, hogy mit jelentett a történelemben és mit jelent ma értelmiséginek lenni. Alakítjuk egymás szemléletét, és fontos elhatározásokat teszünk. A tárgynak van egyrészt egy történeti íve: a középkorban kialakuló értelmiségi hivatás jelentős fordulatokon megy át az újkorban, mígnem elérkezik a posztmodern kultúrharcaihoz, benne a magyar rendszerváltás kételyeivel és kérdőjeleivel. Másrészt, a tárgy húz egy hivatásbéli ívet is olyan kapcsolatos alapfogalmak körüljárásával, mint az általános műveltség, a klasszikus műveltség, az értelmiségi szerep, az írástudók osztálya, a társadalmi véleményformálás, a kánon, a nemzet, a tudás és az egyetem.