Jancsó András a Pécsi Tudományegyetem InterdiszciplinárisDoktori Iskola PhD-hallgatója. Kutatási témája JosephRatzinger politikai gondolkodás. A Doktoranduszok Országos SzövetségeFilozófiatudományi Osztály, valamint a Magyar Filozófiai Társaság tagja.
Jancsó András
PhD Kutató
E-mail: mutasd
Egyetemi végzettség
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - szabad bölcsészet (filozófia), BA - 2016
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - politikatudomány, MA - 2019
Nemzeti Közszolgálati Egyetem - kormányzás és vezetés, MA - 2022
Díjak
Országos Tudományos Diákköri Tanács - Országos Tudományos Diákköri Konferencia,Társadalomtudományi Szekció, I. hely - 2017
Beszélt nyelvek
Német - B2
Angol - B2
Kutatási témák
Joseph Ratzinger politikai gondolkodása
Ernst-Wolfgnag Böckenförde és a münsteriánusok
Politikai teológia
Tagságok
Magyar Filozófiai Társaság - tag - 2021-
Doktoranduszok Országos SzövetségeFilozófiatudományi Osztály - tag - 2019-
A Katolikus Egyház politika- és államfelfogása a 20. században
A tárgy célja, hogy a társadalomtudományok és a filozófia iránt érdeklődő hallgatókat bevezesse a Katolikus Egyház 20. századi politika- és államelméleti hagyományába és teret biztosítson a különböző megközelítések megvitatására.Jogbölcseleti tépelődések
A tárgynak a célkitűzése elmélyedés a Jog és Társadalom Műhely munkájában, bekapcsolódás a kutatásokba, az iskolatagok segítése a műhelyválasztásban, a Tudományos Diákköri dolgozatok, évfolyamdolgozatok, szakdolgozatok, műhelydolgozatok közös megvitatása. A junior kutatók és a műhelytagok is részt vesznek a közös munkában, hatékonyan segítik a többieket a jogelméleti elmélyedésben.Mivel tartozunk a császárnak? – Keresztény államelméletek
A kurzus során öt szerzőt középpontba helyezve tárjuk fel az államra vonatkozó keresztény politikai gondolkodás nagy hagyományait. Az ókeresztény kortól napjainkig az adott korszak kiemelkedő szerzőjének jelentős szövegén keresztül vizsgálunk mai is aktuális problémákat.Ütközéspontok: a jog, a filozófia és a teológia határterületei
A társadalmi igazságosságot háromféleképpen fogja föl a gondolkodástörténet (államelmélet, jogbölcselet, politikai filozófia, társadalomelmélet, társadalombölcselet): mint jólétet, mint szabadságot, és mint erényt. Gyakorlati vitákra fókuszáló tárgy során az igazságosság ezen elméleteit tekintjük át a jog, a filozófia és a teológia szemüvegén keresztül.Kiemelt publikációk
Keresztények a pluralista demokráciában: Tanulmányok XVI. Benedek pápa munkásságáról
Budapest: Ludovika Kiadó (2023)
Jancsó András - Darabos Ádám (szerk.)
Keresztények a pluralista demokráciában – e címmel rendezett ünnepi konferenciát 2022. május 27-én az akkor 95 éves Joseph Ratzinger tiszteletére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontján belül működő Vallás és Társadalom Kutatóintézet. A konferencia címe a későbbi XVI. Benedek pápa egyik nagy jelentőségű előadására reflektált, amelyben a szekuláris, pluralista demokráciák jövőjét – s benne a keresztények szerepét – vizsgálta. Jelen kötet az e konferencián elhangzott előadások kibővített, szerkesztett változatát tartalmazza. A könyv mégis több, mint egy konferenciakötet, ugyanis magyar nyelven még nem került kiadásra átfogó, többszerzős munka az egykori német pápa sokrétű munkásságáról. XVI. Benedek emeritus pápa 2022. december 31-én visszaadta lelkét Teremtőjének, de a hozzánk intézett tanítása ma is aktuális. E kötet az elhunyt pápa munkásságának tanulmányozásához kínál tudományos hátteret, hiszen életművét különböző – történeti, teológiai, filozófiai – megközelítésekből vizsgálják a kiváló szerzők nagyívű tanulmányai.
Rerum Novarum 130: Tanulmányok az első szociális enciklikáról
Budapest: Ludovika Kiadó (2023)
Jancsó András - Darabos Ádám (szerk.)
XIII. Leó pápa a 19. század nagy problémáját, a munkáskérdés fontosságát felismerve adta ki az első szociális körlevelet 1891-ben, ezzel megnyitotta a keresztény szociális tanítás nagy jelentőségű dokumentumainak sorát. A Rerum novarum kezdetű enciklika lényegi fordulatot jelentett a munkáskérdés egyházi megközelítésében. Nagy érdeme, hogy egyértelműen rögzíti a magántulajdon védelmének fontosságát, az egyház feladatát, valamint az állam, a munkaadók és a munkavállalók legfőbb kötelességeit a szociális kérdés megoldásában és a közjó előmozdításában. Ezzel megteremtette annak hagyományát, hogy az egyháznak van véleménye és felelőssége a szociális és társadalomerkölcsi kérdésekben. Sőt, az enciklika a keresztény politizálás alapvetéseként is fontos dokumentum.
A jó állam keresztény hagyománya
Pro Publico Bono - 2023(11)/1
A tanulmány a jó állam keresztény eszmetörténeti hagyományának összefoglalására vállalkozik. A keresztény hagyomány vizsgálata során a protestáns megközelítést nem mutatjuk be. A kutatás hipotézise, hogy a keresztény eszmetörténet rendelkezik a jó államra vonatkozó hagyománnyal, amely megismerhető egyes szerzők munkáin keresztül. Ennek alátámasztására az újszövetségi Szentírástól egyes ókeresztény és skolasztikus szerzőkön keresztül jutunk el a modern keresztény szerzők munkásságához
A modern gazdaságpolitika katolikus kritikája
Acta Humana - 2023(11)/2
Ujházi Lóránd - Jancsó András
A 19. század ipari és polgári forradalmaira, valamint a század gazdasági mechanizmusaira reflektálva bontakozott ki a katolikus egyház társadalmi tanítása. A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a katolikus egy-ház hivatalos gazdaságpolitikát értékelő megközelítését, valamint a kato-likus teológusok és közgazdászok elméleteit. A tanulmány hipotézise, hogy az időszakosan visszatérő gazdasági válságokra és környezeti katasztrófákra a katolikus gazdaságetika kínálhat – a hagyományos közgazdasági megkö-zelítéseket kiegészítve – újszerű választ. A tanulmány történeti áttekintéssel bemutatja, hogy a katolikus egyház rendszerezetten és módszeresen vizsgálja a gazdaságpolitika területeit