Alkotmánypolitikai Műhely

Politikai filozófia a hétköznapokban: haszonelvűség és libertarianizmus

A politikai döntések sokszor súlyos dilemmák elé állítják a döntéshozókat. A politikai haszonszerzésen túlmenően olyan nehéz kérdésekre is választ kell találniuk mint például: Van-e az emberi életnek pénzben kifejezhető ára? Miért kötelező bekötni a biztonsági övet? Az adózás tényleg azonos a kényszermunkával? A gazdagoknak arányaiban sokkal több adót kellene fizetniük? Miért (lenne) szent a tulajdonjog? Miért jó/rossz a kötelező sorkatonai szolgálat? Tényleg be kellene tiltani az önkéntes béranyaságot? A kurzus során a hallgatók a politikai filozófia legalapvetőbb kérdéseiről vitatkoznak, gyakorlati példákon bemutatva a pro és kontra érveket.

Politikai filozófia a hétköznapokban: a haszonelvűségen és a libertarianizmuson túl

A kurzus a Politikai filozófia a hétköznapokban című kurzus során tárgyalt témákat (haszonelvűség, libertarianizmus) nem tárgyalja újból, hanem elsősorban a méltányosság és az erény politikai dilemmáival ismerteti meg a hallgatókat. A politikai haszonszerzésen túlmenően a politikai döntéshozóknak olyan nehéz kérdésekre is választ kell találniuk mint például: A gyilkosok emberi méltóságát is tiszteletben kell tartani? Miért nem lehet egy USA-n kívül született ember az USA elnöke? Kompenzálni kell valahogy a szegény sorba születetteket? A velünk született tehetség nem szül társadalmi igazságtalanságot? Kötelezzük a Hooters-t férfi felszolgálók felvételére? Tényleg semmilyen körülmények között nem szabad hazudni? A meritokráciánál tényleg nincs jobb társadalomszervező elv? Szükség van pozitív diszkriminációra? Miért is kellene lojálisnak lenni a hazához? Mi a patriotizmus: erény vagy pedig káros előítélet? Létezik a közjó? A kurzus során a hallgatók a politikai filozófia legalapvetőbb kérdéseiről vitatkoznak, gyakorlati példákon bemutatva a pro és kontra érveket.

Az Európai Unió és a nemzetállamok viszonya: az európai integráció vitatott kérdései

A kurzus az európai integráció vitatott kérdéseit körebjárva a hallgatók érvelési készségét, vitakultúráját hivatott fejleszteni. Arra kíván rávilágítani, hogy az Európai Unió és a nemzetállamok jövőjéről szóló aktuális hazai és nemzetközi politikai viták milyen tágabb perspektívában értelmezhetők, milyen elméleti érvek szólnak az egymásnak is ellentmondó álláspontok mellett, és milyen gyakorlati példákra hivatkozhatnak a különböző álláspontok hívei. A kurzus klasszikus vitafórumként fog funkcionálni, ahol az oktató a moderátor és az ördög ügyvédje szerepét egyszerre ölti magára.

Alkotmánymérnökség: tervezd meg a tökéletes politikai rendszert!

Melyik a legjobb politikai rendszer? A kurzus ezt a kérdést próbálja megválaszolni – mégpedig a hallgatók aktív közreműködésével. A kurzus célja, hogy a hallgató képes legyen érvelni a politikai intézmények általa preferált kombinációja és típusai mellett (és ellen). Éppen ezért egy elképzelt alkotmányozási eljárás keretében kell a hallgatóknak megtervezniük az ideális politikai rendszert, miközben kifejtik a véleményüket a rendszerváltás és igazságtétel módjáról vagy éppen az alkotmányozási eljárás jellegéről. A hallgatók egymás érveire reagálva alakítják ki véleményüket az általuk legjobbnak tartott politikai berendezkedésről.

Füstös szivarszobák: média és politika kapcsolata

A kurzus célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a mai regionális médiapiac helyzetét, általános jellemzőit és kihívásait nemzetközi kitekintésben. Ezzel összefüggésben pedig feltárja a média és a politika kapcsolatát: hogyan alakítja egymást e két szereplő, milyen felelősségük van a társadalom irányában? Megvizsgáljuk a média helyzetét a politikában, a PR erejét és a lobbisták hatalmát. Szemlére vesszük a politika eszközeit a médiapiacon, a kampányok erejét és kapcsolatát a negyedik hatalmi ággal.

Közjog és globalizáció – alkotmányosság határok nélkül?

Beszélhetünk-e alkotmányról vagy alkotmányosságról nemzetállamok nélkül? Elválasztható-e a jog fogalma, különösen az alkotmányjog az állami szuverenitástól? A legtöbb jogterület igyekszik megoldásokat nyújtani a gazdasági és társadalmi globalizáció jelentette kihívásokra, ez alól mára az alkotmányjog sem jelent kivételt. Bár az alkotmányosság fogalmát hagyományosan a nemzetállamokhoz kötjük, ahogy a politikai közösségek határai halványodni látszanak, úgy egyre gyakrabban merül fel az európai és a globális alkotmányosság kérdése. A kurzus célja bemutatni a globalizáció és a közjog kölcsönhatásait: hogyan hat a globalizáció az állami alkotmányos rendszerekre, és hogyan lehet a jog a globalizáció eszköze?

Ideológiák és jelképeik: a XX. századi totalitarizmus és jelképrendszereik