„Ha az emberek angyalok lennének, nem lenne szükség kormányzatra” – szól James Madison jól ismert mondása. Az Alkotmánypolitikai Műhely kutatásai azt vizsgálják, hogy a gyarló emberek által a gyarló emberek felett gyakorolt politikai főhatalmat miként hozzák létre és miként korlátozzák az egyébként gyarló emberek által elfogadott alkotmányok. A kutatások arra a kérdésre keresik a választ, hogy a politikai szereplők és az alkotmány felett őrködő bírák miként teszik élővé az alkotmányt, milyen módon fogadják el, tartják be (szegik meg), kényszerítik ki vagy éppen írják át a politikai közösség legalapvetőbb szabályait. Mivel a 21. században a politikai közösségek határait is egyre inkább megkérdőjelezik, így a nemzetállami szuverenitás, az európai alkotmányosság és a globális alkotmányosság problémáit sem lehet megkerülni a kutatások során. A Műhely az MCC hallgatóinak olyan kurzusokat hirdet meg, amelyeken a hallgatók a politikaelmélet és az alkotmányelmélet mindennapjainkat is érintő kérdéseit vitatják meg az oktatók vezetésével.
Az MCC Alkotmánypolitikai Műhelye számos konferenciának és vendégelőadásnak ad otthont. A meghívott előadók között szerepelnek többek között:
- Lord Sumption (former Justice of the Supreme Court of the United Kingdom)
- John Larkin (former Attorney General for Northern Ireland)
- Péter Paczolay (European Court of Human Rights)
- John Finnis (University of Oxford / University of Notre Dame)
- Nigel Biggar (University of Oxford)
- Michael Freeden (University of Oxford)
- Paul Yowell (University of Oxford)
- Marie Kawthar Daouda (University of Oxford / Oriel College)
- Cristina Parau (University of Oxford / NTNU)
- Maris Köpcke (University of Oxford)
- Paolo Carozza (University of Notre Dame)
- Stephanie Barclay (University of Notre Dame)
- John Keown (Georgetown University)
- Molly Gurdon Pinkoski (Columbia University)
- Carlos Bernal (University of Dayton)
- Christopher Tollefsen (University of South Carolina)
- Nuno Garoupa (George Mason University)
- Jeremy Rabkin (George Mason University)
- Eric Claeys (George Mason University)
- Jon Shields (Claremont McKenna College)
- Joel Kotkin (Chapman University)
- John Wyatt (University College London)
- Richard Bellamy (University College London)
- Martin Loughlin (London School of Economics)
- Bill Kissane (London School of Economics)
- Verónica Rodriguez Blanco (University of Surrey)
- Sean Coyle (University of Birmingham)
- Margaret Martin (Western University)
- Laura Biron-Scott (St Augustine’s College)
- Tilo Schabert (Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg)
- Gábor Halmai (European University Institute)
- Mikael Madsen (University of Copenhagen)
- Kjersti Lohne (University of Oslo)
- Conor Casey (University of Liverpool)
- Gonzalo Candia (Catholic University of Chile)
- Thana De Campos Rudinsky (Catholic University of Chile)
- Gaëtan Cliquennois (University of Nantes)
- Andrea Polegato (California State University)
- Simon Kennedy (University of Qeensland)
- Oliver Lembcke (Ruhr University Bochum)
Politikai filozófia a hétköznapokban: haszonelvűség és libertarianizmus
A politikai döntések sokszor súlyos dilemmák elé állítják a döntéshozókat. A politikai haszonszerzésen túlmenően olyan nehéz kérdésekre is választ kell találniuk mint például: Van-e az emberi életnek pénzben kifejezhető ára? Miért kötelező bekötni a biztonsági övet? Az adózás tényleg azonos a kényszermunkával? A gazdagoknak arányaiban sokkal több adót kellene fizetniük? Miért (lenne) szent a tulajdonjog? Miért jó/rossz a kötelező sorkatonai szolgálat? Tényleg be kellene tiltani az önkéntes béranyaságot? A kurzus során a hallgatók a politikai filozófia legalapvetőbb kérdéseiről vitatkoznak, gyakorlati példákon bemutatva a pro és kontra érveket.Politikai filozófia a hétköznapokban: a haszonelvűségen és a libertarianizmuson túl
A kurzus a Politikai filozófia a hétköznapokban című kurzus során tárgyalt témákat (haszonelvűség, libertarianizmus) nem tárgyalja újból, hanem elsősorban a méltányosság és az erény politikai dilemmáival ismerteti meg a hallgatókat. A politikai haszonszerzésen túlmenően a politikai döntéshozóknak olyan nehéz kérdésekre is választ kell találniuk mint például: A gyilkosok emberi méltóságát is tiszteletben kell tartani? Miért nem lehet egy USA-n kívül született ember az USA elnöke? Kompenzálni kell valahogy a szegény sorba születetteket? A velünk született tehetség nem szül társadalmi igazságtalanságot? Kötelezzük a Hooters-t férfi felszolgálók felvételére? Tényleg semmilyen körülmények között nem szabad hazudni? A meritokráciánál tényleg nincs jobb társadalomszervező elv? Szükség van pozitív diszkriminációra? Miért is kellene lojálisnak lenni a hazához? Mi a patriotizmus: erény vagy pedig káros előítélet? Létezik a közjó? A kurzus során a hallgatók a politikai filozófia legalapvetőbb kérdéseiről vitatkoznak, gyakorlati példákon bemutatva a pro és kontra érveket.Az Európai Unió és a nemzetállamok viszonya: az európai integráció vitatott kérdései
A kurzus az európai integráció vitatott kérdéseit körebjárva a hallgatók érvelési készségét, vitakultúráját hivatott fejleszteni. Arra kíván rávilágítani, hogy az Európai Unió és a nemzetállamok jövőjéről szóló aktuális hazai és nemzetközi politikai viták milyen tágabb perspektívában értelmezhetők, milyen elméleti érvek szólnak az egymásnak is ellentmondó álláspontok mellett, és milyen gyakorlati példákra hivatkozhatnak a különböző álláspontok hívei. A kurzus klasszikus vitafórumként fog funkcionálni, ahol az oktató a moderátor és az ördög ügyvédje szerepét egyszerre ölti magára.Alkotmánymérnökség: tervezd meg a tökéletes politikai rendszert!
Melyik a legjobb politikai rendszer? A kurzus ezt a kérdést próbálja megválaszolni – mégpedig a hallgatók aktív közreműködésével. A kurzus célja, hogy a hallgató képes legyen érvelni a politikai intézmények általa preferált kombinációja és típusai mellett (és ellen). Éppen ezért egy elképzelt alkotmányozási eljárás keretében kell a hallgatóknak megtervezniük az ideális politikai rendszert, miközben kifejtik a véleményüket a rendszerváltás és igazságtétel módjáról vagy éppen az alkotmányozási eljárás jellegéről. A hallgatók egymás érveire reagálva alakítják ki véleményüket az általuk legjobbnak tartott politikai berendezkedésről.Füstös szivarszobák: média és politika kapcsolata
A kurzus célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a mai regionális médiapiac helyzetét, általános jellemzőit és kihívásait nemzetközi kitekintésben. Ezzel összefüggésben pedig feltárja a média és a politika kapcsolatát: hogyan alakítja egymást e két szereplő, milyen felelősségük van a társadalom irányában? Megvizsgáljuk a média helyzetét a politikában, a PR erejét és a lobbisták hatalmát. Szemlére vesszük a politika eszközeit a médiapiacon, a kampányok erejét és kapcsolatát a negyedik hatalmi ággal.Közjog és globalizáció – alkotmányosság határok nélkül?
Beszélhetünk-e alkotmányról vagy alkotmányosságról nemzetállamok nélkül? Elválasztható-e a jog fogalma, különösen az alkotmányjog az állami szuverenitástól? A legtöbb jogterület igyekszik megoldásokat nyújtani a gazdasági és társadalmi globalizáció jelentette kihívásokra, ez alól mára az alkotmányjog sem jelent kivételt. Bár az alkotmányosság fogalmát hagyományosan a nemzetállamokhoz kötjük, ahogy a politikai közösségek határai halványodni látszanak, úgy egyre gyakrabban merül fel az európai és a globális alkotmányosság kérdése. A kurzus célja bemutatni a globalizáció és a közjog kölcsönhatásait: hogyan hat a globalizáció az állami alkotmányos rendszerekre, és hogyan lehet a jog a globalizáció eszköze?Kapcsolódó hírek
![7a9d4be7739e0cd962bf9dfe44e48d106c966a13.png 7a9d4be7739e0cd962bf9dfe44e48d106c966a13.png](/uploads/default/0001/58/thumb_57258_default_medium.png)