Vallásszabadság és emberi jogok: Jogbölcseleti és teológiai kérdések a bíróságok előtt

Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó - MCC Press, 2024, Nagypál Szabolcs

Nagypál Szabolcs, a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője egyszerre jogbölcsész és teológus. Tudományközi monográfiájának első részében az Egyház társadalmi tanítása és az emberi jogok kapcsolódásait vizsgálja, mindkét oldalról alaposan szemügyre véve a kölcsönhatást. Az emberi méltóság és az istenképmásiság éppúgy szóba kerül itt, mint a gazdaság, a háború, az eutanázia, az állati jogok és a különleges jogrend. A második részben az emberi jogok közül történetileg a legrégebbit veszi szemügyre, amely egyszersmind mindegyiknek az alapját is jelenti: a vallásszabadságot – természetesen ezt is mindkét oldal felől. A fölmerülő elméleti kérdések gyakorlati tétjét az adja, hogy az emberi jogi mozgalmat övező kultúrharc – amely Nyugaton immár a civilizációnk alapjait és jövőjét is érintő kérdéssé fejlődött – pereskedés alakjában a bíróságokon is zajlik, ahol jogászembereknek kell vallási és teológiai kérdésekben döntéseket hozniuk: onnantól elkezdve, hogy egyáltalán miképp is határozzuk meg a vallást és a szabadságot.

Ég, Föld, Ember: Vallásközi párbeszéd a természetről

Budapest, MCC Press, 2024, Nagypál Szabolcs (szerk.)

Az ősi világvallások hagyományai, tanításai és hittételei a mai kor emberének is hatékony üzenettel szolgálhatnak a Teremtőről és a természetfölöttiről; a teremtésről, a teremtett világról és a természetről. Illetve arról is hírt adnak, mi is az ember föladata és legbelsőbb lényege, valamint, hogy miként képes összekapcsolni a természetfölöttit a teremtett világgal és önmagával. A kapcsolatot a természetfölöttivel a különböző korokban az Éggel hozták összefüggésbe, a fölfelé tekintő ember képével; a természetet, a teremtett világot pedig a Földdel, amelyet az ember művelhet, de sajnos akár tönkre is tehet. Manapság azt látjuk, hogy az ember lelki nehézségeinek megoldása talán éppen az lehet, hogy megtalálja magában a természetességet, a kapcsolatot az Éggel, és felelősséget tud vállalni a saját szűkebb és tágabb környezetéért, mindvégig kapcsolatot tartva természetesen a Földdel is. A világvallások szempontjából e kérdéskör kiválasztása nagyszerű lehetőséget kínál a közös pontok fölismerésére és a vallásközi párbeszédre. Könyvünk nyolc tanulmányában hat világvallás képviselői fejtik ki vallási hagyományuk tanítását a három alapfogalomról (Ég, Föld, ember); a kereszténységet római katolikus és protestáns szerző is bemutatja az adott kérdéskör tekintetében.

The Rule of Law and the Extraordinary Situation

Public Governance, Administration and Finances Law Review, 2021, Nagypál Szabolcs, Karácsony András

A jog működésével és hatásával foglalkozó különböző jogelméleti szakemberek többnyire olyan helyzeteket vizsgáltak, amelyek a társadalmi élet szokásos, szabályos, normális állapotában előfordulónak mondhatók. Az elmúlt fél évszázadban, különösen az Európai Unió megalakulása és későbbi bővítése óta a jogállamiság követelménye kiemelt témaként jelent meg. A jogállamiság próbája a következő: egy rendellenes helyzetben, úgymond rendkívüli helyzetben pontosan meg kell vizsgálni, hogyan lehetséges úgy meghozni a társadalom számára alapvető fontosságú politikai döntéseket, hogy közben biztosítani kell, hogy e döntések mindenkor a jogállamiság keretei között maradjanak. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a magyar kormány 2020-ban hogyan és milyen alkotmányos felhatalmazás alapján tért el a normális alkotmányos állapottól. A Carl Schmitt és Giorgio Agamben által tételezett „kivételes állapot” a jog felfüggesztését jelenti. Az ő nézeteik megértése azért fontos, hogy lássuk, a 2020-as magyar helyzet teljesen eltér egy ilyen kivételes állapottól. Röviden: meg kell különböztetnünk a kivételes állapotot a rendkívüli helyzettől, mert az utóbbi nem a jog felfüggesztését jelenti általában, pontosabban a jogállamiság felfüggesztését, hanem azt, hogy a parlamenti és kormányzati döntések azon belül maradnak. A rendkívüli helyzetben alkalmazott különleges jogrend valójában nem jelenti a demokrácia, még kevésbé a jogállamiság felfüggesztését. Éppen ellenkezőleg, valójában mindkettőbe beletartozik: nemzeti válsághelyzetben ez a helyzet maga a demokrácia és maga a jogállam, és - ennek megfelelően - szigorú (demokratikus és jogállami keretek között érvényesülő) törvények, illetve sarkalatos törvények teszik lehetővé és szabályozzák annak feltételeit és működését.

“Code is Law” and Smart Contracts. Embedding Ethics in Decentralized Ledger Systems

Cybergovernance Tagungsband des 24. Internationalen Rechtsinformatik Symposions IRIS 2021 / Proceedings of the 24th International Legal Informatics Symposium IRIS 2021, 2021, Nagypál, Szabolcs; Costantini, Federico; Ferencz, Bálint

Az „okosszerződések” olyan elosztott főkönyvi technológiákon alapuló eszközök, amelyeket az ügyletek hatékonyságának növelése érdekében alkalmaznak. Alkalmazásuk egyre gyorsuló mértékben növekszik, mivel vitathatatlan előnyökkel jár azon tulajdonsága, hogy a feladatokat magától hajtja végre, ugyanakkor ezzel szemben aggodalomra is okot ad, mivel levet magáról bármiféle erkölcsi ellenőrzést. A tanulmányunkban először azzal foglalkozunk, hogy a jelenlegi erkölcsi vita hogyan keretezhető az elosztott főkönyvi eljárásokban, majd kibontjuk az elosztott megközelítés jogbölcseleti fejlődését – amelyet a „kód a törvény” mottó fémjelez –, végül az „okosszerződésekre” összpontosítunk, megvitatva a „mérnöki erkölcs” alkalmazását vagy az „erkölcsi orákulumok” megvalósítását. A végén néhány megjegyzéssel és a jövőbeli kutatások kilátásaival zárunk.

Párbeszédtükör: A vallásközi találkozások módszertana

Budapest, L'Harmattan Kiadó - Magyar Vallástudományi Társaság, 2013, Nagypál Szabolcs 

Nagypál Szabolcs könyve hatalmas mű. A szerző olvasottsága óriási: a földolgozott bőséges irodalom nagy értéke, hogy a szerző az Európában kevéssé ismert ázsiai teológusok, Samartha, Ariarajah és mások értekezéseit is alaposan fölhasználta. A szerző álláspontja nagyon rokonszenves: az, amit a nyitottságról, jóindulatról, az együttműködésről, az emlékezet megtisztításáról, a kölcsönös megbocsátásról, az előítéletek eltüntetéséről, valamint a párbeszédre irányuló képzés szükségességéről mond, nagyon igaz és időszerű. Különösen fontos meglátás, hogy a gyümölcsöző vallásközi párbeszédhez a résztvevők önkiüresítésére (kenószisz) van szükség.