A nevem Papp Róbert, Szolnokon születtem. 2018 óta vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatója. Régóta foglalkoztat az amerikai kultúra, az absztrakt elméleti struktúrák, valamint jogi tanulmányaim kezdeteitől fogva a természetjog, a jog és az erkölcs kapcsolata. Érdeklődési köreimet ötvözve ez évben „Az amerikai alapító atyák természetjogi felfogása és annak hatása az alapító dokumentumokra” címmel folytatok kutatást. A kutatásom célja, hogy az immáron egyedülálló amerikai kultúra alapköveit lehelyező gondolkodók jogról és társadalomról alkotott képét feltárja, s ezt becsatornázva azon kezdetleges dokumentumokon keresztül, melyek az Amerikai Alkotmány előfutárjai voltak, kimutasson bizonyos jogelméleti elképzeléseket, s ezáltal a mai originalista alkotmányértelmezést megalapozó amerikai természetjogi felfogást tetten érje.
Kutatási téma:
Az amerikai alapító atyák természetjogi felfogása és annak hatása az alapító dokumentumokra
A XVIII. század végére a keresztény természetjog kizárólagossága megbomlott Európában, s így közvetve, a Kolóniákon is. Az így kialakult szekuláris természetjog, másnéven modern természetjog térnyerése következtében jöttek létre az ún. szerződéselméletek, melyek alapját képezték a későbbi Amerikai Egyesült Államoknak, ez volt a felvilágosodás természetjoga.
Az amerikai alapítók államuk létrehozását lehetővé tévő szövegek ezen gondolatok szervesen hatották át, mégis az egyik legfontosabb ilyen dokumentumban, a Függetlenségi Nyilatkozatban Isten említésre kerül, aki az alapvető jogot adta meg számukra az elszakadáshoz („to which the Laws of Nature and of Nature's God entitle them”).
Emellett több olyan korabeli írás lelhető fel, amely bibliai párhuzamokat fest föl. Ilyen például John Dickinson Liberty Song. c költeménye. „[m]ár az első telepesek is úgy tekintettek magukra, mint Mózes utódaira, akiket az Úr kivezetett Egyiptomból (vagyis a bűnös Európából) az ígéret földjére.” (Robert Bellah). De a Függetlenségi Nyilatkozatot is megelőző Józan Ész c. Paine-i pamflet is a Bibliából hoz érveket a monarchia ellen, s az emberiség sorsát meghatározó ütközetként hivatkozik az Amerikai Függetlenségi Háborúra.
A Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás által kidolgozott természetjogi felfogások a természetjog és Isten kapcsolatát elválaszthatatlannak tartották, az ettől eltávolodott modern természetjogi felfogások nem szabadultak meg azonban Istentől, sőt az amerikaiak esetében az alapvető (természeti/természetes) jogok forrásaként jelenik meg. Ez látszólagos ellentmondást sugall, vajon mennyire állítható egymással szembe a középkori és a modern természetjogi felfogás?