Jáger Balázs vagyok, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola fizika tagozatos diákjaként szereztem érettségit 2019-ben, majd ezt követően felvételt nyertem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar osztatlan jogászképzésére, amelynek jelenleg negyedéves hallgatója vagyok. A kötelező órákon felül bekapcsolódtam más egyetemi tevékenységekbe is, az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa voltam, az Alkotmányjogi és a Büntetőjogi Tanszék tudományos diákkörének tagja vagyok.

A Mathias Corvinus Collegiummal 2017-ben kerültem kapcsolatba az Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny által, majd ezt követően elvégeztem a Középiskolás Programot, a Junior Programot, illetve az Iskola Programot a Jogi Iskola tagjaként. 2022 tavaszán az MCC Fellowship Program keretében egy szemesztert töltöttem külföldön is, Szlovéniában, ahol a szlovén és a magyar katonai büntetőjog összehasonlító elemzését végeztem. 2022/23-tól kezdve vagyok a Nemzetközi Jogi Műhely tagja, ahol „Tűz és víz – A víz mint elkövetési eszköz a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények esetén” címmel folytatok kutatást.

Az MCC-ben a tanulmányi kötelezettségeimen túl is aktív szerepet töltök be, számos diákprojektben vettem részt, többet vezettem is, illetve szakmai előadások szervezésében, moderálásában, valamint közösségi, kulturális, továbbá sportprogramok megvalósításában működtem közre, szívügyem pedig még a lovaskultúra népszerűsítése is.

Jövőmet a bíróságon képzelem el, dolgoztam már a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának gyakornokaként, de emellett foglalkoznék tudományos tevékenységgel és oktatnék is, ezért jogászdoktorrá avatásomat követően PhD-tanulmányokat is tervezek folytatni.

Kutatási téma:

Tűz és víz – A víz mint elkövetési eszköz a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények esetében

Jelenlegi biológiai ismereteink szerint az élet elképzelhetetlen víz nélkül. A víz esszenciális jellegét már a görög filozófia is számon tartotta, Arisztotelész a világot alkotó négy alapelem közé sorolta a vizet is. Ezen tulajdonsága mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre. Ezekből adódik, hogy mind a történelem során, mind napjainkban konfliktusok forrása, illetve annak meghatározó eleme lehet. Ahogy pedig fogy a rendelkezésre álló tiszta víz, ennek a problémának a jelentősége is egyre fokozódik. Egyértelmű ezért, hogy a nemzetközi jogra is reflektálnia kell erre a jelenségre. A kutatásom célja az, hogy megvizsgáljam, miként is jelenik meg a nemzetközi jogban a víz mint az emberi élet alapja. Ez a terület azonban igen szerteágazó lehet, gondolhatunk akár különböző természetvédelmi aspektusokra, az erőforrások igazságos és arányos elosztására, és ezt a listát hosszasan lehetne még folytatni, én azonban a fegyveres erőszak alkalmazásához kötődő szerepére fogok fókuszálni.