Kocsner Oszkár Csaba vagyok, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Egészségpszichológia Msc szakos hallgatója és az MCC Neurobiológiai Műhelyének a tagja. BA szakdolgozatomban a rumináció, rövid-formátumú videók és a doomscrolling összefüggéseit kutattam a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságával kapcsolatban. Ez a kutatás volt alapja a 37. OTDK pályamunkámnak is, mellyel a Szociálpszichológia 1. tagozatban II. helyezést értem el. A média és pszichológia kapcsolatainak kutatása mellett a Debreceni Egyetem Sportperzisztencia kutatócsoportjának is tagja vagyok, ahol a sportperzisztencia kvalitatív és kvantitatív kutatásában elért szakmai eredményeinket két Q1-es minősítésű folyóiratcikkben, valamint több hazai és nemzetközi konferencián is publikáltuk.
Az egyetemi klinikai pszichológiai tantárgyak hatására kezdtem érdeklődni a pszichoaktív szerek, drogok kérdésköre iránt. A Mindset Pszichológia szaklapjában a varázsgomba hatóanyagáról, a pszilocibinről jelent meg cikkem.
Kutatási téma:
A negatív médiavisszhang hatása a drogforgalmazásra
A kutatás célja annak feltárása, hogy a negatív médiavisszhang milyen hatással volt a „bikadrog” magyarországi forgalmazására. A kutatás alapját egy, a magyarországi szintetikus kannabinoidok rendőrségi lefoglalásait tartalmazó adatbázis adja. Bár a lefoglalások száma csupán közvetett mutatója a drogforgalmazásnak, a kriminalisztikai adatok gyakran szolgálnak a kábítószer kereskedelem trendjeinek értékelésére és a tiltott piacok jobb megértésére. Egy magyar tanulmány kimutatta, hogy egy adott szer pozitív drogtesztjeinek száma jelentős összefüggést mutat a rendőrségi lefoglalások számával.
A kábítószer-forgalmazás és a média közötti kapcsolat vizsgálata jelentős gyakorlati következményekkel járhat mind a szabályozás, mind a prevenció szempontjából. A kutatás rámutathat arra, hogy a média szerepe kulcsfontosságú a kábítószerek piaci megjelenésében, akár pozitív, akár negatív hatást gyakorolva a fogyasztók attitűdjeire. Ennek megértése hozzájárulhat a hatékonyabb szabályozási és kommunikációs stratégiák kidolgozásához, különösen az új kábítószerek, például a félszintetikus kannabinoidok esetében.