Lezsák Botond vagyok, a Károli Gáspár Református Egyetem negyedéves jogász hallgatója, az MCC Alkotmánypolitikai Műhelyének a tagja. A Középiskolás Programhoz még 2021-ben csatlakoztam, majd elvégeztem a Juniorképzést, az utóbbi két évben pedig a Társadalom- és Történelemtudományi Iskolát erősítettem. Eddigi tanulmányaim során a közjog és annak minden vetülete, továbbá a jogfilozófia és politikai filozófia keltette fel leginkább az érdeklődésemet. Belekóstolhattam a diplomáciába is, 2024 őszén Magyarország Hágai Nagykövetségén teljesítettem szakmai gyakorlatot. Jelenleg a Baker McKenzie munkajogi osztályán dolgozom. Előző TDK dolgozatomban az angolszász jogrendszer egyik jelentős jogintézményét, az inquiry-t vizsgáltam, a Műhelytagság Program keretében pedig a francia Alkotmánytanácsot kutatom.

Kutatási téma:

Bírói jogalkotás: a francia Alkotmánytanács esete

A kelseni modellben egy alkotmánybíróság rendeltetése az, hogy negatív jogalkotóként lépjen fel, az alkotmányban rögzített normákat védje, hogy azok ne csak deklaratív, hanem konstitutív jellegűek legyenek. Ez a koncepció de iure nem biztosít aktív jogalkotó hatáskört, azonban de facto megfigyelhető több alkotmánybíróságnál is. A kutatás ennek kimutatásával és elemzésével kapcsolatos, a francia Alkotmánytanácsot veszi górcső alá. Célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az egyes elemzett esetekben jogot alkotott-e a francia Alkotmánytanács, túllépte-e hatáskörét.

Ehhez elengedhetetlen a bírói aktivizmus definiálása, valamint egy olyan módszernek a kidolgozása, mely képes rámutatni a jogalkotás ténylére. Fontos továbbá az Alkotmánytanács hatáskörének minél pontosabb megértése is. Az elemzésnek nem célja a bírói aktivizmus minősítése, csak arra szorítkozik, hogy megállapítsa, hogy az adott, vitatott esetekben csak jogértelmezés vagy már jogalkotás is történt.