Elvesztett realitásérzék? Nemzetközi bíróságok és emberi jogok

A 21. században egyelőre úgy tűnik, hogy minden a jogok köré épül – emberi jogok, alapvető jogok, alkotmányos jogok köré. De vajon jó-e az a társadalmi és nemzetközi rend, amelyben minden igény és érdek alanyi jogként vagy emberi jogként tűnik fel, a dolgok és cselekedetek megítélésekor minden más mérlegelendő szempontot (moralitást, vallást, racionalitást, hatékonyságot, közérdeket vagy akár a természetet) maga alá rendel az alanyi jogok mérlegelése, a jogok mentén való érvelés – „rights-talk”. Ezt a kérdést feszegeti tehát az Oxfordi Egyetem emeritus professzora, Nigel Biggar What’s wrong with rights? című könyve.

Lost sense of reality? International courts and human rights

In the 21st century, everything appears to revolve around rights – human rights, fundamental rights, constitutional rights. But is a social and international order desirable in which all claims and interests are dressed as subjective rights, and when judging things, all other considerations (morality, religion, rationality, efficiency, public interest or even nature) are subordinated to the imperative of fundamental rights and rights-based reasoning? This, then, is the central query presented by Oxford University Emeritus Professor Nigel Biggar's book What's wrong with rights?.

Bíróság előtt a lengyel alkotmánybíróság: mit várjunk a kötelezettségszegési eljárástól?

Akárhogy is alakultak az alkotmánybírói kinevezések, a Trybunał továbbra is megkerülhetetlen alkotmányos intézmény Lengyelországban, de facto alkotmánybírósági feladatokat lát el – függetlenül attól, hogy működése jogszerű-e. Mit kellene várni a Bizottság és az EUB fellépésétől?

Kontroll nélkül maradt integráció? A német alkotmánybíróság döntése az uniós hitelfelvételről

Megszületett a német alkotmánybíróság döntése a közös EU-s hitelfelvételről. Bár az indoklás egyértelműen azt sugallja, hogy a 750 milliárd eurós hitel felvétele hatáskörtúllépést jelent, végül mégis visszakozott a bíróság azzal érvelve, hogy az alapszerződés megsértését nem lehet teljesen nyilvánvalóan megállapítani. Ezzel a hatásköri felülvizsgálat, az integráció tagállami bírói kontrollja elveszítheti a jelentőségét.