Olvasási idő: 3 perc
Manapság rengeteget hallunk az iszlám világról, a közel-keleti geopolitikai realitásokról, az arab országok konfliktusairól, illetve a radikális iszlám előretöréséről Európában. Ahhoz azonban, hogy a világ társadalmi és gazdasági folyamatait, valamint a változó geopolitikai rendszereket megfelelően megértsük, pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk az eltérő kultúrák sajátosságairól, történelmi fejlődésükről és nem utolsó sorban az ő nézőpontjaik mögött húzódó összefüggésrendszerekről.
Ezen ismeretek bővítését célozta Sayfo Omar nyilvános szakmai előadása, melyet az MCC győri képzési központja a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont diákjai számára szervezett. Sayfo Omar az előadás első felében bemutatta az iszlám hitvilág és vallás kialakulását, egészen Mohamed prófétaságától kezdődően. Az iszlám kialakulása idején az arab társadalmakat erős törzsi hovatartozás és identitástudat jellemezte, ezért az iszlám terjedése e törzsekkel kezdődött. A későbbi századokban aztán – hasonlóan a kereszténységhez – távolabbi földrészekre is eljutott az iszlám hitvilág, és fontos, hogy ma az össznépességen belüli arányt tekintve összesen három kontinensen van jelen, melyeken belül több régióban is vezető világvallásnak számít.
Az előadó kifejtette, hogy hasonlóan a keresztény társadalmakhoz az iszlám világot is jellemzik felekezeti és ezáltal politikai törésvonalak, melyek sok esetben a konfliktusok kiindulási alapjai is lehetnek. A muszlim társadalmakat közel sem jellemzi olyan egységesség, mint azt Európából gondoljuk, náluk is ugyanúgy megvannak a felekezeti, népcsoporti, és nem egyszer államközi ellentétek. Az iszlám radikalizációval kapcsolatban Sayfo Omar elmondta, hogy annak ugyan azok a társadalmi-gazdasági válsághelyzetek az alapjai, mint minden agresszivitásnak a világ bármely térségében. A globális felmelegedés kiváltotta fokozatos elsivatagosodás, az egyre egyenlőtlenebb élelmiszereloszlás, a drasztikus ivóvízhiány mind olyan egzisztenciális válsággócok, melyek a szélsőségesség felé terelik a helyi társadalmakat.
A közel-keleti régió ma az éghajlatváltozás okozta negatív tendenciáknak a világ talán egyik legjobban kitett térsége, melyek a helyi társadalmakon belül hatalmas válsághelyzeteket idéznek elő. Ez megfelelő társadalmi táptalajt nyújt a nemzetközi terrorizmus és az iszlám radikalizmus számára. Magát az iszlám vallást egyáltalán nem lehet radikalizmussal és militarizmussal vádolni, sőt maga az iszlám is – akárcsak a kereszténység – a béke elérését hangsúlyozza. Az európai muszlim szélsőségesség is a migráció és az azt kiváltó társadalmi marginalizálódás „számlájára” írható, mely események mögött sok esetben a szervezett bűnözés, mint ösztönzőerő is meghúzódik.