Olvasási idő: 2 perc
„Nézd a szemeimet, minden kiderül, kár mondani már. / A magyarság szívbe menekül, úgyis jót talál, úgyis jót talál.” – szól a Ghymes együttes Kézfogás című dalának két rövid sora, amivel össze is foglalhatnánk a szombathelyi képzési központ legutóbbi szakmai eseményének lényegét.
Szarka Gyula, a Ghymes együttes alapítója volt a szombathelyi MCC vendége. A Kossuth-díjas zeneszerzővel dr. Pál Emese, az MCC szakmai koordinációjáért felelős vezetője beszélgetett határon túli magyarságról, zeneszeretetről, költészetről és gasztronómiáról.
A fenti költői sorok nagyon érzékletesen beszélnek arról, mit jelent Szarka Gyula számára magyarnak lenni, magyar zenét játszani és képviselni azt határon innen és túl. A népzene szeretetéről azt tarja, a génjeiben van. Nem is jöhetne ki belőle hitelesen semmi más. Pedig annak idején még a rockzenével is barátságot kötött.
A Petőfi emlékévhez kötődően megjelent Petőfi dicsérete című albuma kapcsán a zeneszerző elmesélte a hallgatóságnak, mit gondol a költészeti hagyomány ápolásáról: „Nem múzeumba valók a költőink, hanem bizony használni kell őket!” Szarka Gyula pedig féltő gonddal használja is azt a gazdag anyagot, mely mindannyiunk rendelkezésére áll.
A művész arról is beszámolt, mekkora inspirációt jelentett számára a Kossuth-díj átvétele. Úgy érezte, megkapta a bizalmat a további munkához.
A hallgatóság megtudhatta, hogy Gyula szereti a jó borokat – különösen a magyarokat –, és nagy rajongója a gasztronómiának is.
A barátságos beszélgetés végén nem maradhatott el a zenélés sem: Szarka Gyula a szombathelyi közönséggel közösen énekelte el az „Ej, ráérünk arra még” című dalt. A megható pillanatok után kötetlen társalgássá alakult az este.
