Olvasási idő: 5 perc
Az Ifjúságkutató Intézet szervezésében november 27-én mutatták be a „– Szociológiai tanulmányok a magyar fiatalok két évtizedéről” című tanulmánykötetet. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelenő kötet a Kárpát-medence régióiban élő magyar ifjúság helyzetét dolgozta fel hét fő pontban. A kiadvány alapját a nagymintás ifjúságkutatás külhoni része jelentette, amiben az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar fiatalok élethelyzetét és életmódját vizsgálták a kutatók.
Az eseményt Székely Levente az Ifjúságkutató Intézet vezetője nyitotta meg, aki méltatva a kötet létrejöttében szerepet vállalók munkáját, arra a tényre irányította a figyelmet, hogy a nagymintás ifjúságkutatás külhoni eredményeinek tudományos igényű disszeminációjával, ahogy fogalmazott „teljesítettük a kötelezőt”. A köszöntőt követően két kerekasztal-beszélgetés zajlott le, először a tudományos közegből érkező kutatók részletezték a könyv tartalmát, amire a későbbiekben a külhoni érdekképviseletben dolgozó szakemberek reagáltak.
A kutatói beszélgetés résztvevői voltak Gazsó Dániel (kutatási referens, Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Papp Z. Attila (igazgató, Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet), Szabó Andrea (igazgató, Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet), Veres Valér (igazgató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Kolozsvár), valamint Vita Emese (főosztályvezető, Országos Kórházi Főigazgatóság, Humánreprodukciós Igazgatóság).
A beszélgetés során a Kárpát-medencei magyar fiatalság egységéről esett szó. Kiderült, hogy az ifjúság vonatkozásában egyre kevésbé beszélhetünk külhoni és magyarországi területekről, sokkal inkább globális hálóval rendelkező régiókról van szó. Ezen régiókban élő fiatalok pedig gyorsan átveszik a nyugati trendeket, sokszor még a nyelvet is. Angoltudásuk alapvető készség ahhoz, hogy nemzetközi kortársaikkal szót értsenek.
Mind a magyarországi, mind a külhoni magyar fiatalok körében általános tendencia a gyermekvállalás és házasság halasztása, ennek okait is sorra vették a résztvevők. Ilyen tényező az élettársi kapcsolat előtérbe kerülése, a stabil párkapcsolat hiánya, a lakáspiac helyzete, a munkahely és karrierépítés, valamint az oktatási expanzió. A családalapítás kitolódása mellett általános az anyagi helyzet javulása is, a külhoni régiókban javult a fiatalok anyagi helyzettel való elégedettsége, Magyarországon pedig az általános elégedettség nőtt a korábbi évekhez képest.
A második beszélgetés során a kötet kutatói szemszögére reflektálva, külhoni érdekképviseletben dolgozó szakemberek hasonlították össze az általuk tapasztaltakat a kötetben megismert statisztikákkal és kijelentésekkel. Az érdekképviseleti beszélgetés résztvevői Dobsa Németh Beáta (képviselet vezető, MCC Beregszászi Képviselet (Kárpátalja)), Pomichal Krisztián (az MCC felvidéki ügyekért felelős igazgatója), Sárközi István (a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (Vajdaság)), Szilágyi Dóra Emese (elnök, Magyar Ifjúsági Értekezlet (Erdély)), valamint Kántor Zoltán (igazgató, Nemzetpolitikai Kutatóintézet).
A beszélgetés a külhoni ifjúsági szervezetek helyzetéről és lehetőségeiről szólt. A szakemberek derűbe hajló borús képet festettek a külhoni magyar ifjúságról a friss népszámlálási adatok és a rendkívüli, háborús helyzet tükrében. Megállapították, hogy a fiatalok körében jelentős az érdeklődés az ifjúsági programok iránt. A különféle ifjúsági szervezetek erős, összetartó közösségeket tudnak létrehozni, ezeken felül pedig a cserkészetnek és az egyháznak is jelentős szerepe van a fiatalok összekovácsolásában, valamint magyar identitásuk megőrzésében. A résztvevők úgy látták, hogy általánosságban nagy különbségeket lehet felfedezni a nagyvárosi és vidéki fiatalok között. Régiónként a környezetükből adódóan nagyon változóak a problémáik és jövőképeik. Míg a centrumokban a fiatalok inkább nyugati trendeket követnek, a kisebb településeken a hagyományosabb értékek dominálnak.
Zárszóként Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a magyar kormány nézőpontjából is méltatta a kötetet. Jelentőségét gyakorlati szempontból is kiemelte többek között nagy értéket lát a fiatal közösségek erősítésében, az ifjúság megszólításában, valamint problémáik feltérképezésében. A tudományos megközelítéssel készült kötet támpontot, inspirációt nyújthat az ifjúságpolitikában, ifjúságkutatásban jártas szakmai közeg, és általában az ifjúság megismerésére nyitott szélesebb nyilvánosság számára is.
