Olvasási idő: 7 perc
A Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának erdélyi tanulmányi útjának első állomása Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa volt, ahol Grezsa Csaba főkonzul úr betekintést nyújtott számunkra a diplomáciai testület munkájába.
A román-magyar kapcsolatok kihívásain és lehetőségein túl szó esett az országban működő magyar külképviseletek kapcsolatairól és közös munkájáról a román intézményekkel. Az MCC hat diákja és egy kutatója az Erdélyben élő népek együttélésének vizsgálatára Kolozsvárra utazott, ahol politikusok, diplomaták és a téma szakértői segítettek átfogó képet adni a helyzetről és felvázolták a jövő kérdéseit. A szakmai út első állomásán, a Kolozsvári Főkonzulátuson szerzett élményekről és megszerzett tudásról olvashatnak a következőkben.
Elöljáróban Kolozsvárról hallottunk. Fontos kiemelni, hogy a város meghatározó kulturális és gazdasági települése volt a történelmi Magyarországnak; ezt a sajátosságát máig megőrizte, csak egy másik országban és más-más jelentőséggel az ott élő nemzetiségek számára. Ebből már tudható, hogy ma a város egy multikulturális tér. A román többségű Erdélyben Kolozsvár sokáig magyar többséggel rendelkezett a trianoni békediktátumot követő évtizedekben is. A városban az elmúlt évek megengedőbb nemzetiségi politikájának következtében egy magyar miliő visszatérése érzékelhető. Mindazonáltal, a város lakosságának ma csupán 16%-a magyar nemzetiségű, így ez a barátságosabb együttélés egyik terméke is. A vonzáskörzetével együtt megközelítőleg fél millió fős városi közösség egy dinamikusan fejlődő terület. Sok külföldi él Kolozsvárott, mind a befektetők révén betelepülő informatikai cégek következtében, mind az ott tanuló külföldi diákok miatt. Románia második legnépesebb városa egy igazi egyetemi város, ami egy pezsgő életet is magával hoz a mindennapokba. Magyar egyetemek mellett magyar opera és magyar színház is működik a városban, emellett a magyar időkből megmaradt katolikus és protestáns vallások templomai is jelentősen hozzájárulnak – a városkép díszítése mellett – a település sokszínűségéhez.
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán Grezsa Csaba főkonzul fogadta az MCC kollégáit. A főkonzulátus feladatainak ismertetésénél kiemelte, hogy a bilaterális – a Magyarország és Románia közötti – kapcsolatba a főkonzulátus nem szereplő, ugyanis az a Bukarestben működő magyar nagykövetség illetékessége. Erdélyben két magyar főkonzulátus működik, a kolozsvári mellett a csíkszeredai. A főkonzulátusok alapvető feladata Erdélyben az érdekképviselet és az odalátogatók védelme. A magas lélekszámú (megközelítőleg 1,1 millió) magyar lakosság miatt a hivatal mindennapi munkája egy magyar kormányablakhoz is hasonló: magyar útlevél, személyi igazolvány, anyakönyvi kivonat és más alapvető dokumentumok kibocsátása, igénylése rajtuk keresztül zajlik. Erre azért van szükség, mivel a 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosításnak köszönhetően ma már közel 900 000 erdélyi magyar rendelkezik magyar állampolgársággal, akik magyar irataikkal kapcsolatban elsősorban a főkonzulátust kereshetik.
Adminisztratív tevékenységeken túl a főkonzulátus aktívan tevékenykedik a kulturális programok és események rendezésében. Ezek egyik legfőbb célja közelebb hozni a magyar és román embereket egymáshoz, hiszen évszázados együttélésük következtében sok közös pont van, kulturális átfedések pedig jó alapot adnak a közös építkezéshez, amely mindkét fél számára jövedelmező Erdélyben.
A külképviseleti szerv hatásköre azonban nem csak Kolozsvárra terjed ki. A főkonzulátus hivatalosan 6 megyéért felelős: Arad, Bihar, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Temes; ám ezek a gyakorlatban kiegészülnek még 4 szórványlakossággal rendelkező megyével. Itt ahogyan az adminisztratív ügyintézés, úgy a programszervezés is nehezebb, tekintettel a nagy távolságokra és a hiányos közlekedési infrastruktúrára. Ebből fakadóan nem mindenki engedheti meg magának – akár idő, akár pénz szűkében -, hogy elmenjen Kolozsvárra a főkonzulátusra. A külképviselet viszont mindent megtesz, hogy elérje a szórványban élő magyarokat is, és megfelelő szolgáltatást nyújtson számukra az időközönként megvalósuló hivatali kitelepülésekkel, amikor az ott lakók könnyen választ és segítséget kapnak felmerülő kérdéseikre, problémáikra.
A már korábban említett 1,1 milliós magyar lakosság a rendszerváltás idején 2 millió fő körüli érték volt. Ez a jelentős népesség-csökkenés bekövetkezett egyrészt a természetes fogyás, másrészt a kivándorlás miatt. A főkonzulátus céljául tűzte ki, hogy maradásra bíztassa a magyarokat Erdélyben. Őshonos kisebbség révén az erdélyi magyarság ugyanis szerves része a magyarság össznemzeti tudatának, tehát megmaradása létkérdés a magyarság szempontjából. Emiatt is igyekszik közelebb hozni egymáshoz románt és magyart a hivatal, hogy az együttélés történelmére építve tovább éljen a magyar nemzet Erdélyben békességben román országtársaikkal.
A magyar népességmegtartás növelése érdekében a budapesti kormány bölcsőde és óvoda építési proframba kezdett. Kolozsvár olyan részein is létesültek ilyen intézmények, ahonnan a bejutás a városmagban elhelyezkedő magyar intézményekhez meglehetősen nehézkes az óriási autós forgalom, vagy a rendkívül hiányos és nem megfelelően szervezett közlekedés miatt.
Összességében elmondható, hogy Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa felvértezte az MCC csapatát az alapvető tényekkel a román-magyar viszony kapcsolatán túl, az erdélyi és a kolozsvári együttélés körülményeivel kapcsolatban is. Grezsa Csaba általános tájékoztatója után pedig a diákok kérdéseire kerülhetett sor, amelyekre főkonzul úr készségesen válaszokat adott. Bíztató jel, hogy atrocitások magyarok és románok között Kolozsvár városában ma már nincsenek, továbbá a román hatóságokkal való együttműködés is gördülékenyen zajlik. A főkonzulátus munkája az erdélyi vidéki szórvány területeken pedig nagy könnyebbséget jelent az ott élő magyarok számára mind ügyintézés, mind kulturális programok tekintetében. Mindezek tükrében, a magyarság erdélyi megmaradásának és virágzásának körülményei folyamatosan kedvezőbb keretet kapnak, így reménykedhetünk egy erősebb erdélyi magyarságban, amely jelentős szerepet tölt be az anyaországi magyarok nemzettudatában is, ezzel erősítve egyaránt anyaországi és külhoni nemzettársaink magyarságát. Köszönjük a Főkonzul Úrnak a szíves fogadtatást, és Veress Csongor Balázs kutatónak a tanulmányút megszervezését!
Írta: Tóth Andor, Nemzetközi Kapcsolatok Iskola
