Olvasási idő: 5 perc
Hogy milyenek a mai magyar fiatalok? Megtudhatjuk az MCC Ifjúságkutató Intézet első ízben, hagyományteremtő szándékkal kiadott – „Ifjúság’23 – Jelentés az ifjúságügyről” – kiadványából, amely az 2023-as esztendő legfontosabb trendjeit és eseményeit összegzi. A kutatás során számos szempontból vizsgálták a fiatalok helyzetét: többek között a demográfiai folyamatok, a nemzetközi környezet változásai, a gazdaság és a munkaerőpiac helyzete, az oktatás, az ifjúságpolitika, az érdekérvényesítés és érdekképviselet. Kiss-Kozma Georginával, az MCC Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetőjével, Simon Péter Dáviddal, a Nemzeti Ifjúsági Tanács alelnökével és Szakos Enikővel, az MCC Tanuláskutató Intézet kutatójával beszélgettünk a témáról. A szakértőket Papp Adrienn EP-s diákunk kérdezte.
A 2023-as év történései még inkább fokozták a korábbi időszakból tovább gyűrűző bizonytalanságérzetet. Több oldalról is komoly krízishelyzetek jelentkeztek: az ukrán háború, a palesztin-izraeli konfliktus, illetve az ezek következtében megugró infláció, ami megélhetési gondokat okozott. Mindez hazai és nemzetközi szinten is rányomta bélyegét az ifjúság mindennapjaira.
Napjainkban a materiális problémákról áttevődött a hangsúly a posztmateriális dolgokra, és a céltalanság, a kiszámíthatatlan jövő, valamint – többek között a Covidnak köszönhetően – a barátságok hiánya lett a fő probléma – tudtuk meg Kiss-Kozma Georgina ifjúságkutatótól. A magányosság is meghatározó kérdés a fiatalok körében, mert akik magányosak, sokkal kiszolgáltatottabbak. Kellenek tehát a közösségek, barátságok, amikben támaszkodhatnak egymásra a fiatalok. A közösségeket és a család intézményét kell tehát megerősíteni – hangsúlyozta a kutató.
Ez nagyban elősegítené a fiatalok helyben tartását, és megakadályozná a külföldre vándorlást is – erősítette meg Simon Péter Dávid. A Nemzeti Ifjúsági Tanács alelnöke szerint nagyon fontos a helyi közösség szerepe, illetve, hogy megteremtsük azokat az élményeket, amelyekért érdemes a fiataloknak itthon maradni egy adott városban. Az is gond, hogy ma sok olyan kérdés van, amivel nem tudunk a szüleinkhez fordulni – mondta az alelnök. Régen ott voltak a nagycsaládok, ahol egy problémával kapcsolatban mindig volt kit kérdezni, de ma egyrészt a távolságok, másrészt a megváltozott a környezet – például a digitalizáció – nehezebbé teszi a helyzetet. Felnőtt egy olyan szülői nemzedék, amely nem látja a megoldást, mert nincs tapasztalata benne. Vissza kell tehát térni a kis közösségekhez, ahol beszélgethetünk ezekről a gondokról. Az alelnök szerint az is baj, hogy nagyon kevés a fiatalokkal foglalkozó szakember, sokkal többre lenne szükség. Egy 2019-es adat szerint világszerte 14 millió 15 és 29 év közötti fiatal küzdött mentális problémával, és többségük nem kapott megfelelő segítséget.
Az Ifjúságkutató Intézet felmérése szerint a fiatalok jövővel kapcsolatos tervei között három fontos dolog szerepel: házasságot és gyermeket terveznek, és ehhez szükségük van egy önálló ingatlanra. Fontos tehát minden olyan kormányzati intézkedés, ami ezt elősegíti.
A szakemberek szerint emellett a 2024-es év egyik legnagyobb kihívása a digitális technológiák használata lesz. Központi kérdés, hogy ezek miként rombolják a gyerekek mentális egészségének fejlődédét, illetve, hogyan lehet szabályozni, hiszen a manipulációs képességei miatt ezzel is foglalkozni kell. Szakos Enikő, az MCC Tanuláskutató Intézet munkatársa szerint káros a gyerekekre a digitalizáció túlzott használata. Ne akarjuk a gyereket mindig lekötni, kell a minőségi idő, amikor hagyjuk őt elmélkedni a világ dolgain. Emellett az sem jó, hogy minden annyira gyerekközpontú lett, mert a kicsiknek is szükségük van szabályokra, keretekre. Napjainkban egyre több figyelemzavaros gyermeket diagnosztizálnak, pedig a gyermekek agyi funkciója nem változott annyit az elmúlt évtizedek alatt. Ma is oda tudnak figyelni, csak bízni kell bennük, és kicsit rá kell kényszeríteni őket arra, hogy minél többet gyakoroljanak, és ösztönözni kell őket arra, hogy aktív szereplők legyenek a tanulásban.
A mesterséges intelligencia hihetetlenül gyors betörését sem kezeljük jól – állítják a kutatók. Vigyázni kell, hogy az emberi tudás értéke ne tűnjön el, és nem szabad lebecsülni a lexikális ismereteket sem, mert az információ tudássá alakítását fogják majd a fiatalok használni az életben, és ez fogja őket megvédeni attól is, hogy bármit elhiggyenek a médiának.
A szakemberek útravalóul azt javasolják a következő nemzedéknek, hogy ne féljenek, már nem kell mindent kitalálniuk, hiszen a megoldások ott vannak az idősebb generációknál, és arra biztatják a fiatalokat, menjenek közösségekbe, beszélgessenek, és ne tartsanak a kudarcoktól, mert azokból is sokat tanulhatnak.
