Olvasási idő: 4 perc

„Ha megszólalnak a légvédelmi szirénák, kérjük, fáradjanak az óvóhelyre!” – mondja az odesszai operaház hangosbemondója. A szirénázás után az előadás pedig ugyanúgy folytatódik, mintha mi sem történt volna. Az emberek próbálják a hétköznapi életet élni, mintha nem egy többezer ember életét követelő háború zajlana éppen a hazájukban. Veres Kristóf, az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója Ukrajnában járt, az ott tapasztaltakról kérdezte őt kollégája, Kovács Blanka junior kutató a miskolci MCC-ben.

Veres Kristóf a háború kezdete óta kétszer járt Ukrajnában. Tapasztalatai szerint a lakosság hangulatát a háború elején még egy „hurráoptimizmus” jellemezte, mára azonban ez megváltozott. Az orosz hadsereg októberben elkezdte bombázni az energetikai szolgáltatókat, gyakoriak az áramkimaradások, közben naponta többször zajlik légvédelmi riasztás, és ez megviseli a lakosságot, mindenki sokkal stresszesebb és fáradtabb már, mint a kezdetekkor.

Az orosz bombázások célja az volt, hogy megtörjék az ukránok küzdeni akarását, illetve Európára több százezres menekülthullámot szabadítsanak rá, ez azonban nem sikerült, a bombázások kifulladtak, és az infrastruktúrát nem tudták megsemmisíteni – mondta a kutató. Bombázások most is zajlanak, létrehoztak egy légiriadó-mobilalkalmazást is, amit be lehet állítani, a lakosság azonban már nem mindig veszi komolyan ezeket a szirénákat, mert nem lehet hónapokon keresztül bunkerekben élni. A kutató maga is átélt ilyen légvédelmi riasztást, és – mint meséli – közben arra gondolt, „de jó, hogy mi hazamehetünk”. Az ukránoknak viszont nincs hova hazamenniük.

A harcok elsősorban keleten és dél-keleten zajlanak, és ahogy távolodunk a fronttól, egyre inkább van egy erős törekvés az emberekben arra, hogy a normalitást megőrizzék: nyitva vannak a kávézók, az éttermek, és ugyan nincs bent fűtés és áram, de szól a halk zene, és az emberek bent ülnek a gyertyafény mellett, és beszélgetnek. Különleges társadalmi összefogásra utal, hogy a kis kávézók, éttermek hotspotokként működnek, oda lehet menni a generátorhoz, fel lehet tölteni a telefont, és meg lehet melegíteni az ételt a mikrohullámú sütőben – mesélte Veres Kristóf.

A menekültek kapcsán a vezető kutató elmondta, európai szinten mindenki elsősorban az országot elhagyó menekültekről beszél, és kevés szó esik a belső migránsokról, akik a lakóhelyüket ugyan elhagyták, de az országot nem. A háború első időszakában, amikor inkább nyugat felé menekültek az emberek a háború elől, egy tévképzet alakult ki, mely szerint Nyugat-Ukrajnában vannak a belső menekültek, de ez mára megváltozott, a legtöbben éppen a keleti részeken tartózkodnak. Egy másik tévképzet, hogy ezek az emberek menekülttáborokban élnek, de mindössze 5%-uk lakik ilyen helyeken, a nagy részük barátnál vagy ismerősnél húzza meg magát, vagy lakást bérel valahol. Azok, akik mégis az ukrajnai menekülttáborokba kényszerülnek, jól szigetelt konténerlakásokban laknak, tisztán tartják maguknak a táborokat, sőt még virágokat is ültetnek. A boltok még nyitva vannak, a gazdaság még működik, ezért nem az a megoldás, hogy ingyen segélyszállítmányokat küldünk oda, mert az megöli a helyi vállalkozásokat és a gazdaságot. Azokat, akiknek nincs munkája úgy lehet segíteni, ha pénzt kapnak, mert ők ezt a helyi boltban fogják elkölteni, és ez is a helyi gazdaság életben maradását szolgálja, ezért bizonyos nemzetközi szervezetek bankkártyákat adnak az embereknek, hogy helyben tudjanak vásárolni. Persze vannak rászorulók, akiknek szüksége van a segélycsomagokra, az ő ellátásukban az önkénteseknek, templomoknak és egyházi szervezeteknek is nagyon nagy szerepük van, folyamatosan segítik őket szállással, meleg ételekkel, ruhaneműkkel, tisztálkodási csomagokkal.

A kérdésre, hogy számíthatunk-e újabb nagy kivándorlási hullámra tavasszal, a kutató azt felelte, minden attól függ, hogy a csataterén mi fog történni, mert ha – a most még az oroszok által körbevett, hermetikusan lezárt területek közül – újabb és újabb részeket szabadítanak fel, lehet, hogy százezrek indulnak el, azt viszont nem tudhatjuk, ez milyen irányú mozgást jelent majd pontosan. A háború után az is nagy kérdés lesz, hogy amikor a kiutazási tilalom véget ér Ukrajnában, elindulnak-e a férfiak a családjaik után Nyugat-Európába, vagy a családok térnek vissza a hazájukba.