Hogyan hatnak nem pénzügyi tulajdonságok a KKV-k hitelkérelmeire?

A vállalkozások kétféle információval rendelkeznek. A „soft” információként kezelt tulajdonságok nem a cég gazdasági teljesítményéhez, pénzügyi mutatóihoz kötöttek, sőt gyakran a hitelügyintéző szubjektív megítélését igénylik (Chen és társai 2013), ezért nehezen lehet őket objektíven mérni. Ezzel szemben a „hard” tulajdonságok megismerése nem igényel szoros együttműködést a bankkal (Uchida 2011), ezek az információk tipikusan mind kinyerhetők pénzügyi kimutatásokból. Mivel a „hard” információkkal, tehát a pénzügyi információkkal a közvélemény és a szakma gyakrabban foglalkozik, így én szeretném a nem pénzügyi, „soft” információkra fektetni a hangsúlyt, mivel ezeknek is erős befolyásoló ereje lehet abban, hogy a bankok hogyan viszonyulnak az adott KKV-hez.

A KKV-k által igényelt hiteleket gyakran elutasítják a bankok és az elutasításban az információs aszimmetria játszik hatalmas szerepet. Megakadályozza azt, hogy a bankok elegendő információhoz jussanak a vállalkozásokról, akik viszont nem minden esetben tudják biztosítani azokat az információkat a banknak, amire szükségük lenne ahhoz, hogy megfelelő kockázatelemzést végezzenek a KKV-ról és helyesen ítéljék meg a fizetőképességüket. A kérdés érdekessége abban rejlik, hogy az információs aszimmetriát olyan tulajdonságok is okozzák-e, amik gyakran a hitelügyintéző szubjektív véleményétől függnek, vagy épp a KKV által biztosított információ jellemzőjétől függ

Az első ilyen tulajdonság, amit vizsgálni szeretnék az talán a legkézenfekvőbb. A tulajdonos vagy menedzser neme vajon hatással van-e a hitelkérelmekre? Mindenkinek ez az első tulajdonság, ami eszébe juthat, ha nem pénzügyi tulajdonságokra gondol a KKV-kal kapcsolatban. Jogos lehet a felvetés, mert ahogy haladunk előre a korban egyre több nő kerül vezetői pozícióba és a nemi természetekből fakadó eltérő hozzáállás és mentalitás más irányba viheti el a vállalkozás megítélés és működését. Erre egy jó példa, hogy a nők alapvetően kockázatkerülőbbek, mint a férfiak, így kevésbé vágnak bele merész projektekbe. Talán ebből is adódhat az a különbség, hogy a férfiak által vezetett vállalkozások több hitellel működnek, mint a nők által vezetettek. De esetleg csak egyszerűen a bankok öntudatlanul is kevesebb hitelt adnak a női vezetőknek.

A szakirodalom részletes feldolgozásával arra az eredményre jutottam, hogy létezhet egyfajta diszkrimináció a női vezetőkkel szemben. A legvalószínűbb, hogy a legtöbb esetben statisztikai diszkrimináció történik a nőkkel szemben, ami azt jelenti, hogy a bankok számára az információs aszimmetria miatt költséges lenne meghatározni a tényleges adatait a nők által vezetett vállalatokra. Emiatt általános mutatókat használnak, így esve akár tudatlanul is a statisztikai diszkrimináció hibájába. Ez alapján, feltehető az, hogy a vállalkozás tulajdonosának a neme igenis hatással van a hitelkérelmekre és nem csak a keresleti oldal különbségéből adódik az, hogy a férfiak által vezetett KKV-k több hitellel rendelkeznek.

A KKV-k vezetőiről feltételezhetnénk, hogy rendelkeznek megfelelő mértékű pénzügyi műveltséggel, de sajnos ez nem mindig valósul meg. Azonban a pénzügyi műveltség magasabb szintje lehetővé teszi a jobb minőségű kimutatások és pénzügyi információk előállítását, emellett a vállalkozó számára is könnyebbé válik a vállalkozását érintő pénzügyi döntéshozatal (Hussain és társai 2018). Viszont a kérdés nehézsége abban rejlik, hogy nincs egységes mérés a pénzügyi műveltség meghatározására, sőt sokszor még a pénzügyi műveltség definíciója is különbözik egyes tanulmányokban. Ez alapján felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon egy magasabb szintű pénzügyi műveltséggel rendelkező menedzsernek könnyebb-e hitelhez jutnia.

A szakirodalom ebben a kérdésben igen egységes állásponton van. Azt állítják, hogy a magasabb szintű pénzügyi műveltség pozitívan befolyásolja a KKV-k működését. Jelentős segítség a kínálati oldalnak is, hiszen képes csökkenteni az információs aszimmetriát, így megkönnyítve a bankok döntéshozatalát és a keresleti oldal is profitálhat belőle, mivel a vállalkozók hatékonyabb pénzügyi döntéseket tudnak hozni. Ezek alapján látható, hogy a magas pénzügyi műveltség csökkenti a hitelkérelem elutasításának a valószínűségét.

A vállalkozás működésének idejét sem szabad kihagyni, mikor a különböző nem pénzügyi tulajdonságokat vesszük figyelembe. Igaz ez a tulajdonság besorolható a „ hard” tulajdonságok közé, mert ezt elég könnyen meg lehet állapítani objektív módszerekkel, viszont nincs mindig egyértelmű szerepe a banki hitelkérelem megítélésekor. Pénzügyi tartalommal nem rendelkezik, így a banknak sok hozzáadott információval nem szolgál a KKV működéséről és sikerességéről, csak a bank a saját maga által hozzárendelt kockázati értéket tudja társítani a vállalat működési idejéhez, ami nem mindig adja vissza a valóságot.

A KKV-k működési ideje jelentősebb kiváltó oka lehet az információs aszimmetriának, mint a KKV-k mérete (Hyytinen és Pajarinen 2008),  így nem kérdés, hogy figyelmet érdemes fordítani erre a tulajdonságra is. A legtöbb esetben ténylegesen az információs aszimmetria áll a fiatal kis- és középvállalkozások hitelkérelmeinek az elutasítása mögött. A fiatal KKV-k túlélési rátái alacsonyabbak, így a bankok kockázatkezelésében magasabb kockázatúnak minősülnek (Rahman és társai 2017), ami jobban megnehezíti a hitelhez való hozzáférést, mint az érettebb vállalatok esetében. Emellett az információs aszimmetriához az is hozzájárul, hogy a fiatal vállalkozások teljesítményeinek az előzményei korlátozottan ítélhetők meg (Robb 2002), mivel a vállalkozás a korai szakaszában van, így nincsen még elegendő információ a teljesítmény pontos megismeréséhez. Ezek alapján megállapítható, hogy egy idősebb vállalkozás több információt képes biztosítani, mint egy fiatalabb ezáltal csökkenti az információs aszimmetriát a bankok és a KKV-k között, tehát könnyebben tud egy érettebb vállalkozás hitelhez jutni, mint egy újonnan indult.

A start-upok világában érdekes lehet utánanézni, hogy vajon az, hogy egy vállalkozás innovációs vállalkozás vagy sem befolyással van-e a hitelkérelmekre. Az alapvető felfogás az az, hogy az innováció csak pozitívan hat a vállalkozásra, például megerősíti a pozícióját a piacon az innovációval, azonban az innováció végrehajtásához tőkére van szüksége a vállalkozásnak. Az innováció viszont kockázattal is jár, legfőképp a hitelező számára, mivel az innovációs tevékenységről nehéz megmondani, hogy mennyire lesz sikeres és visszahozza-e a belefektetett tőkét.

A szakirodalomban olvasható gondolatok alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az innovációs tevékenység hogyan befolyásolja a KKV-k hitelkérelmeinek az elutasítását. Az innovációs tevékenység felerősítheti a kis- és középvállalkozás kockázati tényezőit, ezzel csökkentve a hitelkérelmének az elfogadási valószínűségét, viszont ezt befolyásolja az is, hogy a kis- és középvállalkozás melyik térségben található, így ahhoz, hogy konkrét választ kaphassunk arra, hogy az innovációnak milyen hatása van a hitelkérelmekre egy adott térséget szükséges közelebbről megismernünk és az ott alkalmazott vállalkozáspolitika mélyére ásnunk.

Összegezve, a pénzügyi műveltség magasabb szintje, illetve egy idősebb vállalat működési ideje pozitívan hat a kis- és középvállalkozások hitelkérelmeire, tehát nagyobb valószínűséggel jutnak hitelhez. Ezzel szemben az innovációs tevékenység és a vállalkozás tulajdonosának/menedzserének a neme megnövelheti az elutasítás valószínűséget, viszont egyik tulajdonság esetében sem lehet ezt egyértelműen kijelenti, mivel ezek a hatások helyzet- és térségfüggők.

Írta: Sallai Dóra

Források:

Chen, Y., Huang, R. J., Tsai, J., & Tzeng, L. Y. (2013). Soft information and small business lending. Journal of Financial Services Research, 47(1), 115-133.
https://doi.org/10.1007/s10693-013-0187-x

Hussain, J., Salia, S., & Karim, A. (2018). Is knowledge that powerful? Financial literacy and access to finance. Journal of Small Business and Enterprise Development. 25(6) 985-1003
https://doi.org/10.1108/jsbed-01-2018-0021

Hyytinen, A., & Pajarinen, M. (2008). Opacity of young businesses: Evidence from rating disagreements. Journal of Banking & Finance, 32(7), 1234-1241. https://doi.org/10.1016/j.jbankfin.2007.10.006

Rahman, A., Rahman, M. T., & Belas, J. (2017). Determinants of SME finance: Evidence from three central European countries. Review of Economic Perspectives, 17(3), 263-285. https://doi.org/10.1515/revecp-2017-0014

Robb, A. M. (2002). Small Business Financing: Differences Between Young and Old Firms. The Journal of Entrepreneurial Finance, 7(2), 45-64.

Uchida, H. (2011). What do banks evaluate when they screen borrowers? Soft information, hard information and collateral. Journal of Financial Services Research, 40(1-2), 29-48. https://doi.org/10.1007/s10693-010-0100-9

The World Bank Enterprise Surveys: https://www.enterprisesurveys.org/en/enterprisesurveys