Olvasási idő: 6 perc
A Nemzetközi kapcsolatok Iskola diákjai április elején egy három napos tanulmányi kiránduláson vehettek részt, amelynek fő témái a magyar-román kapcsolatok és a kisebbségpolitika voltak. Utunkat kedd délután a prefektusi hivatal felé vettük, ahol Antal Géza megyei önkormányzati képviselő és Tasnádi Szilárd alprefektus fogadott minket.
A prefektusi hivatal épülete már kívülről is megragadja az ember tekintetét. A Huber József tervei alapján épített ingatlan magán hordozza a gótika, a reneszánsz és a szecesszió jellegzetességeit is. Az épület eredetileg a Kereskedelmi- és Iparkamara számára készült, azonban a kommunista hatalomátvétel után először városháza, majd a kommunista párt megyei bizottságának székhelye lett belőle. 1992-től a Prefektusi Hivatalnak ad otthont az épület. A korosodó épület felújítási munkálatai 2023 elején kezdődtek el, így sajnos nem tudtuk megcsodálni a homlokzatot teljes pompájában.
Először Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselője tartott egy rövid eligazítást a megyei önkormányzat működéséről és a helyi politikai viszonyokról. Elmondása szerint a román megyei önkormányzatok nagyobb hatáskörrel rendelkeznek, mint a magyarországi társaik. A jelenlegi önkormányzat 37 képviselőből áll, ebből 22 képviselőt a legnagyobb kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) küld az önkormányzatba, a két kisebb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ, illetve az ellenzéki Mentsük meg Romániát párt 5-5-5 képviselőt delegál. Ez azt jelenti, hogy a liberális pártnak egyedül is megvan a többsége a Tanácsban, ezáltal nincsenek rászorulva az együttműködésre a többi párttal.
Így az RMDSZ számára az érdekérvényesítés meglehetősen nehézkessé válik. A romániai-magyar képviselők elsősorban a Liberális Párt képviselőivel való együttműködésen keresztül tudják elérni a céljaikat. Az RMDSZ megyei szinten elsősorban a magyar emlékművek felújítását, illetve az egyházaknak és civil szervezeteknek járó támogatások folyósítását képviseli. A képviselő úr egy saját projektet is megnevezett: egy olyan táborhely építése a megyében, ahol akár több száz gyerek táboroztatása is lehetséges.
Ezután Tasnádi Szilárd alprefektus vette át a szót, aki 2021 márciusa és 2022 márciusa között a prefektusi tisztséget is betöltötte Kolozs megyében. Ezzel ő lett a legfiatalabban kinevezett prefektus Romániában, emellett ő lett az első magyar prefektusa Kolozs megyének. Kinevezése negatív fogadtatásra talált a PNL helyi politikusai körében, mivel Kolozsvár hagyományosan a liberálisok egyik bástyájának számít. Azonban az első (PNL-USR-RMDSZ) kormánykoalícióban a prefektusi pozíciók kiosztásánál a Liberális Pártnak fontosabb volt Bihar megye megszerzése az RMDSZ elől, mint Kolozs megye megtartása, így lehetett egy évig egy RMDSZ-es politikus Kolozs megye prefektusa. Leváltása a kormánykoalíció bukásának volt köszönhető, mivel az új, PNL-PSD-RMDSZ kormány a prefektusi pozíciók újraosztásánál a liberálisoknak adta Kolozs megyét.
A helyi politikai viszonyok tisztázása után alprefektus úr a prefektusi hivatal munkájáról ejtett pár szót. Állítása szerint a prefektusi hivatal az elmúlt tíz évben elvesztette korábbi rangját, és mára inkább csak ügyintéző szerepkört lát el. A prefektusi hivatal alá tartozik például az útlevelek, jogosítványok, forgalmik kibocsájtása. Hivatalosan a prefektusi hivatal fogja össze a dekoncentrált intézmények, azaz a minisztériumok megyei hivatalainak munkáját is, azonban a gyakorlatban ez ritkán valósul meg. Emellett a megyei katasztrófavédelmi testületet és a földosztó bizottságot is a prefektusi hivatal irányítja. Utóbbinak az elnöke mindig az egyik alprefektus, feladata pedig a kommunista rendszer alatt elkobzott földek, ingatlanok visszaosztásának koordinálása.
A beszélgetés utolsó részében a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdések kerültek szóba. A kisebbségi nyelvhasználat kapcsán megtudhattuk, hogy a román törvénykönyv 20%-os kisebbségi arány felett írja elő a kisebbségi nyelv használatának biztosítását a közintézményekben, azonban az új törvénykönyv szerint már a 20%-os arány alatt is dönthet úgy az adott önkormányzat, hogy biztosítja ezt a jogot a kisebbségi polgárainak. Ami az emlékműveket és szobrokat illeti, magánterületen nincs szabályozva, hogy a tulajdonos milyen emlékművet állít fel, azonban közterületek esetén már az önkormányzati műemlék bizottság dönt, a magyar emlékművek ötletét pedig heves ellenállás szokta övezni, így nem meglepő, hogy Kolozsváron egy ilyet sem lehet találni közterületen. Azonban az utcanevek „magyarosítását” már nagyobb siker övezi, a városban több utca is magyar költőkről, tudósokról van elnevezve, mint például Arany János vagy Bólyai János. Végül pedig a magyar politikusok érvényesüléséről volt szó a román politikában. Itt megtudhattuk, hogy több magyar politikusnak sikerült olyan településen választást nyernie, ahol a magyarság kisebbséget alkot, ami azt mutatja, hogy a többségi lakosság számára is vonzó alternatívát tudtak nyújtani. Előadóink személyes véleménye szerint azonban amíg Romániában jelentős számú magyar kisebbség van, addig nincs arra esély, hogy magyar politikusok igazán jelentős pozíciókat szerezzenek meg a román politikában, mivel ebben az esetben szinte biztosan előkerülne a „magyar kártya”.
A fogadás végével alprefektus úr körbevezetett minket a belülről is igazán impozáns prefektusi hivatalban, miközben kötetlenebb formában is kérdezhettünk a korábban felmerülő témákról. Ezt követően azonban tovább kellett állnunk, mivel később egy az erdélyi magyarság és az anyaország közti viszonyról szóló kerekasztal-beszélgetésen vettünk részt. Köszönjük Tamás Szilárd alprefektus és Antal Géza tanácsos úrnak a szíves fogadtatást, illetve Veress Csongor Balázs kutatónak a szervezést!
Írta: Várnai Balázs, Nemzetközi Kapcsolatok Iskola
