Látogatás a Kolozsvári Városházán

Beszélgetésünk az önkormányzati rendszer ismertetésével kezdődött, ezt követően pedig szó esett közlekedésről, hátrányos helyzetűekről, épületfelújításról, sőt a környezetvédelemről is.

Alpolgármester asszony az alapvető önkormányzati működésről számolt be. Bevezetőjében röviden összefoglalta a román önkormányzati rendszert. Kitért arra is, hogy csak részleges autonómiája van a helyi önkormányzatoknak, ezáltal az önkormányzat nagyban függ a kormányzattól. Pénzügyi szempontból az önkormányzat célirányosan részesül juttatásokban a kormánytól, másrészt az adókból és a pályázatokból gazdálkodik.

A választások tekintetében elmondta, hogy a polgármestert közvetlen szavazással, a 27 tanácsost pedig közvetett listás szavazással választják a polgárok.

Tanulmányutunk során megismertük az ország belpolitikai viszonyait, hiszen szinte minden programunkon kiindulópont volt a román kormányzati struktúra. Románia kormánykoalícióval rendelkezik, mely azt jelenti, hogy több párt – jelen esetben 3 -, áll az ország élén: a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), és a politikai szempontból mediátor szerepet betöltő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A Nemzeti Liberális Párt döntése alapján Kolozsvár 2 alpolgármestere közül az egyiknek RMDSZ-ből kell kikerülnie, így Oláh Emese az RMDSZ-es alpolgármester, a másik alpolgármester pedig Dan Tarcea, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja. Oláh Emese az anyagi kérdések egy részéért, a humán erőforrásért, az anyakönyvi és a magyar érdekképviselettel kapcsolatos ügyekért felelős.

Bár az RMDSZ kulcsfontosságú a romániai magyar érdekképviseletben, sajnálatos azonban, hogy a párt támogatottsága az utóbbi időben összességében gyengült, ennek két fő oka emelhető ki. Egyrészt román lakosok költöztek be a környékbeli településekről, másrészt sok magyar külföldre költözött.

Beszélgetésünk végén Oláh Emese a hallgatói kérdésekre válaszolt, melyekből ezen a helyszínen sem volt hiány s a következő sorokban ezek közül néhányat, illetve a rájuk érkezett válaszokat kísérlem meg ismertetni.

Már Kolozsvárra vezető utunk alatt is megtapasztalhattuk, hogy bizony a közlekedésben időnként problémák lépnek fel és nem ritka, hogy egy órába telik, mire a város szélén lakó polgár eljut a városközpontban található munkahelyére. Ebből kifolyólag természetesen a város döntéshozói előtt is megfogalmazódott egy kérdés. Alpolgármester asszony elmondta, hogy jelenleg három projekttervvel rendelkezik Kolozsvár a közlekedés fellendítését illetően: a metró, a körgyűrű és a HÉV terve.

Feltételezik, hogy Kolozsvár lakossága 2050-re eléri az egymillió főt. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha kiépítésre kerül a metró.

A következés kérdés a különböző kormánykoalíciós pártok helyi szintű prioritásait érintette. A problémák érintik a magyar és a román lakosságot is egyaránt, ilyen például a forgalom, a lakosság és az oktatás kérdése, továbbá természetesen ehhez adódnak hozzá a kisebbségi ügyek. Ebből következik, hogy a problémák megoldása is összefogást, illetve közös gondolkodást igényel, a pártok prioritásai is ezek mentén formálódnak.

„Sokan voltak, majd csökkent a számuk, most pedig sajnos ismét sokan vannak” – fogalmazott alpolgármester asszony a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban. Kolozsvár önkormányzatának határozott fellépése a nincstelenekkel szemben egy időre megoldást jelentett, azonban később ismét növekedett a nélkülözők száma. Sokan elköltöztek Romániából, majd 2020-ban a koronavírus járvány következtében hazatértek. Ezzel a magas számmal hirtelen szintén nem tudott mit kezdeni a város.

Kolozsvár utcáin sétálva szembetűnő volt a sok építkezés, rengeteg épület felújítása zajlik, így erről is érdeklődtünk alpolgármester asszonytól. Kolozsvár központjában sok rosszállapotú épület volt, melyek látványa nem csak a turizmus számára nem volt kedvező, de a mindennapjait Kolozsváron élő polgár számára sem jelentett feltétel nélküli örömet. Ezért az önkormányzatnak lépnie kellett, s mint megtudtuk, a fel nem újított ingatlanok esetében többletadót szed be mindaddig, amíg a felújítás megtörténik. A felújítási hullám először csak a városközpontot érintette, de később kiterjedt a városnegyedekre is. A kitűzött cél az egész város arculati megjelenésének emelése. Mivel az említett épületek tulajdonosaira vonatkozó kötelezettségek csak a külső felújítást – a homlokzatot és a tetőteret- jelentik, így joggal merült fel bennünk a kérdés a belső felújításokat illetően, erre azonban nincs meghatározott előírás. A felújítandó épületek kijelölését és felmérését a helyi rendőrség urbanisztikai szakosztálya végzi.

A közlekedés és az épületfelújítás mellett a város kiemelkedő prioritása a környezetvédelem. Ezt jól alátámasztja a számtalan sétálóutca építése a város területén, melyeket mi is láthattunk. Emellett 2021-től minden pénteken ún. „Zöld pénteket” tartanak, lehetővé téve ezzel Kolozsvár és Szászfenes között az ingyenes tömegközlekedést. A városvezetés nem titkolt célja, hogy kiszorítsák a forgalmat a város területéről.

Nem meglepő, hogy mint a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő diákok, megkíséreltünk informálódni a magyarországi testvértelepülési kapcsolatokról is, hiszen különösen érdekes ez a témakör a szomszédos országok magyarlakta területeinek vonatkozásában. Kolozsvár magyarországi testvérvárosa Pécs, azonban jelenleg sajnálatos módon nem mondható kifejezetten gyümölcsöző kapcsolatnak, a két város között a kapcsolat ápolásáról lényegi eredmény az utóbbi pár évben nem mutatható fel.

Mivel alpolgármester asszonynak további hivatali teendői miatt távoznia kellett, így a beszélgetés második felét már Fugel Edina tanácsos asszony irányította, aki szintén igyekezett minden kérdésre válaszolni s saját munkakörét is bemutatni.

Az alapvető közigazgatási hivatali tisztségek megnevezése sok esetben eltér a két ország között, így fontos kiemelni, hogy a városi tanácsos a magyar önkormányzati képviselőnek felel meg. Mint Magyarországon, így Romániában is a tanácsosoknak van civil munkájuk és az önkormányzati feladatok ehhez adódnak hozzá.

Többen hallottunk már a magyar sajtóban arról, hogy eladó Kolozsvár egyik ikonikus épülete, a New York Szálló. Tanácsos asszony kérdésünkre elmondta, hogy továbbra is tisztázatlan a tulajdonjog, azonban az önkormányzatnak elővásárlási joga van.

Fugel Edina tanácsos asszonyt a városban található magyar szobrokról is kérdeztük. A város arculatának és kulturális életének formálásában a magyarok kiemelkedő szerepet játszottak, ezért is fontos az emlékezés és az irántuk való tisztelet kifejezése. Igyekeznek a városban több jelentős magyar személyiség számára szobrot állítani majd a jövőben, konszenzusos egyezkedés folyik a román állammal ennek érdekében. Itt kell megjegyeznem, hogy meglepő volt látni, hogy mennyi utca van elnevezve híres magyar személyekről, s felpillantva egy-egy ilyen utcanévtáblára ténylegesen megerősödött magyar, nemzeti identitásunk.

Tanulmányi utunk alatt hitelesen és saját tapasztalataink útján is tájékozódhattunk arról, hogy az erdélyi magyarság képviselete hatékonyan történik a román politikában és a megválasztott képviselők a választáskor kapott bizalom által, lelkesen végzik mindennapi munkájukat az erdélyi magyarokért, nemzetünk valamennyi tagjáért.

Köszönjük szépen a kedves fogadtatást és a tartalmas beszélgetést Oláh Emese alpolgármester asszonynak és Fugel Edina városi tanácsos asszonynak, valamint a színvonalas szervezést Veress Csongor Balázs kutatónak!

Írta: Kovács Illés István, Nemzetközi Kapcsolatok Iskola