Lengyel, magyar – két jó barát?

Janik Szabolcs, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanára a két nép több száz éves barátságának fontosságát hangsúlyozta, mely a rendkívül szoros történelmi és kulturális kapcsolatok mellett a feltétel nélküli szolidaritásból táplálkozik. Az előadás történelmi áttekintése elképesztően részletgazdag volt: az államalapítástól kiindulva, többek között az Árpád-házon, Báthory István szerepén, az 1848-49 szabadságharcon és a 1956-os forradalom és szabadságharc történésein át jutottunk el a V4-ek együttműködéséig.

Az előadás jelentős részében a V4-ek szerepe és kapcsolata került bemutatásra, különös tekintettel az Európai Unióval való közös munkára. Miután mind a négy ország csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz, az együttműködés elérte eredeti célját. Természetesen a fundamentumokon túllépve is sikerült fontos V4-es sikereket aratni Európában. Ilyen volt többek között a Schengenhez való csatlakozás 2007-ben, a Keleti Partnerség programja vagy éppen a Párizsi Egyezményről kialakított uniós álláspontban sikeresen megjelenített közép-európai érdek. A 2015-ös migrációs válság idején is bizonyosságot nyert, hogy erős a Varsó-Budapest tengely: több uniós jogszabály végrehajtását utasították el nyíltan, kiegészülve Csehországgal és Szlovákiával; sőt, önálló reformjavaslatok is születtek (elsősorban magyar részről). Előadónk aláhúzta: a bevándorlási válságban elfoglalt szigorításpárti álláspont minden korábbinál nagyobb politikai súlyt adott a négy országnak az uniós politikai arénában.

Janik Szabolcs kiemelte: ha a visegrádi négyekről beszélünk napjainkban – és azon belül Lengyelország és Magyarország kapcsolatáról – megkerülhetetlen sajnos említést tennünk az orosz-ukrán háborúról. A két kormány eltérő megközelítésben szemléli a háborút, lengyel részről elsősorban történelmi okokból. Magyarország egyértelműen elítéli a katonai agressziót, a béke pártján áll, azonban semmilyen módon nem szeretne beavatkozni a két ország konfliktusába. Viszont – az utóbbi hónapokban egyre hangsúlyosabban – elítéli az EU szankciós politikáját, amely szerinte jobban fáj Európának, mint a büntetni kívánt Oroszországnak. Mindeközben a lengyelek szerint nem energetikai és gazdasági kérdés a háború, hanem a lengyel nép létét fenyegető biztonsági kihívás. Janik Szabolcs egy nyári közvéleménykutatásból idézett, amelyből kiderült: 10-ből 4 lengyel akkor is támogatná a további szankciókat Oroszországgal szemben, ha azok egyértelműen káros gazdasági hatásokkal járnának hazájukra nézve.

A hallgatói kérdések között felmerült, hogy vajon ez az ellentét véget vethet-e a lengyel-magyar barátságnak. Szakértőnk véleménye szerint semmiképp, mert azokban a legfontosabb stratégiai kérdésekben, ahol egyértelműen egyeznek a nemzeti érdekek, az orosz kérdésben tapasztalható véleménykülönbség áthidalható lesz a jövőben. Hozzátette: Visegrád eredeti célja is ez – együtt, amikor lehet és érdemes, és külön, ha ez nem teljesül.