Olvasási idő: 4 perc
A magyarság történetét évtizedek óta kutató Margittai Gábor és Major Anita vezetésével jött létre a Mathias Corvinus Collegium hatodik intézete, a Magyar Összetartozás Intézete. A bemutatkozó sajtóeseményen a veszélyes globális trend, az eltörlés kultúrájával kapcsolatban elhangzott: az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is.
„Új tényezők fenyegetik a magyar identitást, így immár nem az a fő kérdés, mi a magyar, hanem az, hogyan maradjunk magyarok. Meg kell értenünk, mi tartja egyben a magyarságot” – jelentette ki Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója annak apropóján, hogy a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye létrehozta a Magyar Összetartozás Intézetét (MÖI). A főigazgató felidézte Szekfű Gyula 1939-ben kiadott Mi a magyar? című könyvét, amelyben többek között Babits Mihály és Kodály Zoltán közelítette meg a kérdést és az arra adható válaszokat.
A kérdés feltevése önmagában már kevés, hiszen a veszélyek korában – pandémia, háborúk, kulturális és gazdasági válság – csak az a nép lehet sikeres, amely ismeri önmagát, történelmét, hagyományait, művészetét. Szalai Zoltán hangsúlyozta, az MCC hatodik intézete objektív kutatási módszerekkel, a XXI. századi technológia segítségével keresi majd a válaszokat. Az intézet igazgatója Margittai Gábor, helyettese pedig Major Anita, akik évtizedek óta kutatják a magyarság történetét, hitelességük megkérdőjelezhetetlen. „A cél, hogy semmit se az asztalfióknak gyártsunk” – hangsúlyozta a MÖI igazgatója a Kossuth rádió program-főtanácsadója, Pásztor Zoltán által moderált beszélgetésen, míg az igazgatóhelyettes megjegyezte; az MCC lehetőséget ad arra, hogy még több értéket tudjanak megmenteni, elfeledett vagy eltitkolt történetet fedezhessenek fel.
Kitta Gergely, az MCC intézetekért felelős igazgatója rámutatott, a világon is egyedülálló, hogy egy oktatási intézmény intézetei ilyen szoros együttműködésben, amolyan flottaként működnek. Azt tapasztalja itthon és külföldön egyaránt, hogy az intézetek külön-külön, sokszor egymás versenytársaiként működnek, az MCC-ben viszont közös projektekben dolgozik majd együtt a MÖI a másik öt intézettel (Migrációkutató Intézet, Klímapolitikai Intézet, Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért, Ifjúságkutató Intézet, Tanuláskutató Intézet).
„Az a nemzet, amely megtagadja a múltját, megtagadja a jövőjét is” – tette hozzá Kitta Gergely az egyik legveszélyesebb globális trenddel, az eltörlés kultúrájával kapcsolatban. Az igazgató úgy véli, a Magyar Összetartozás Intézetének munkáját minden nemzetnek el kellene végeznie, erre külföldön több jó példát is lát. A megnyitón online mondott köszöntőt Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, író, L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Berecz András Kossuth-díjas énekes, folklórkutató, előadóművész. Utóbbi egy történettel foglalta össze az új intézet egyik legfontosabb értékét: „Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező 56-ban a Nyírségből autóstoppal jött Budapestre. Az őt felvevő bácsi szekerén volt egy nagy hordó. Pest határában megállították a karszalagosok, hogy mi van a hordóban. A bácsi nyugodtan mondta: vér. A hordót felfeszítették, tényleg vér volt benne. Kiderült, hogy a nyírtassi kocsmában volt rádió, és bemondták, hogy a forradalomnak vérre van szüksége, hát mindenki megvágta a karját és adott. Természetesen az a vér orvosilag nem volt használható, de az a lélek, amely adta, igen. Többek között ez a történet is a magyar nép élni akarására, erkölcsi érzékére világít rá. Nagy erő, ha együtt látjuk őket.”
További információ a Magyar Összetartás Intézetéről:
