Olvasási idő: 3 perc

A német emberek gondolkodásáról, valamint a különböző politikai témák mentén elfoglalt német álláspontokról és érdekekről is beszélt prof. Dr. Heinz Theisen, az MCC Magyar-Német Intézetének vendége Veszprémben.

Az Észak-Rajna-Vesztfáliai Katolikus Főiskola politológus professzora látogatását egy vezetett városi sétával kezdte, amelynek keretében betekintést nyerhetett a királynék városának régi és új arculatába, majd egy pódiumbeszélgetés keretében „Önérvényesítés: Miért kell Európának önmagát korlátoznia” témában előadást tartott.

Példaként említette itt a német felfogást az önzetlenségről, amely megjelenhet abban akár, hogy a német társadalom java inkább a klímasemlegesség elérésének érdekében tesz nagyobb erőfeszítéseket, mintsem a növekvő energiaárak ellen. Ez szerinte arra vezethető vissza, hogy tudják, hogy Európa lakosságának jelentős részét alkotják, s az ő „zöld gondolkodásuk” komoly eredményeket érhet el az európai kontinens klímapolitikájában. Ugyanakkor az energia jelenleg nem elegendő Németországban ahhoz, hogy versenyképes legyen a cégek számára, drágák az energiahordozók, így emiatt elköltözik az ipar jelentős része, ezt azonban adóterhekkel kompenzálja a kormány, illetve ellenérték nélkül nyomtatja az eurót, ami így komoly inflációhoz vezet. Az átlag német polgár tehát, aki időskorára félretett például húszezer eurót, már pénzének elértékteledésén aggódhat. Azonban a németek sok mindent sokáig eltűrnek: most is elviselik ezeket a terheket, de egyszer ez a türelem elfogyhat, s ilyenkor a radikális nézetek kerülhetnek előtérbe.

Theisen szerint az Európai Unió most támadja Magyarországot, mert az az önérvényesítés politikáját folytatja és felvállalja a saját érdekeinek a védelmét, amit az európai intézmények nem néznek jó szemmel. Ennek ellenére enyhe javulási tendencia látható azáltal, hogy ilyen ellenállásokkal a nyugati gondolkodást is meg lehet változtatni. A professzor elmondta, hogy az EU egyik legnagyobb problémája az, hogy az befelé a tagállamok sokszínűsége ellenére egységet akar létrehozni, amit azonban kifelé nem tud reprezentálni. Ennek véleménye szerint pontosan fordítva kellene lennie: befelé sokszínűnek, míg kifelé egységesnek lenni.

Mi magyarok mit tehetünk Németországért? – hangzott el a zárókérdés a közönség sorából. „Nem szabad hagyni, hogy Brüsszel mindig sarokba szorítson minket. Mi, németek sokat engedünk Brüsszelnek, ahogy előadásomban mondtam is, túl sokat tűrünk el. Ezzel szemben Magyarország nem hagyja magát sarokba szorítani. Például ezt megtanulhatjuk Önöktől, hogyan lehet az akaratunkat érvényesíteni.” Úgy látszik olykor vannak helyzetek, mikor a nagyobb erősebb nemzet tanulhat a kisebbtől.