Olvasási idő: 6 perc
Első alkalommal rendezte meg „Emeljük négyzetre a tehetséget!” című pedagógus konferenciáját a Mathias Corvinus Collegium (MCC) debreceni képzési központja. A hagyományteremtő jelleggel létrejött rendezvénysorozat célja az volt, hogy az általános iskola felső tagozatos, középiskolai és egyetemi korosztály tehetséggondozási lehetőségeit és a különböző intézmények módszereit, módszertanát bemutassa. Alapítványunk azt vallja, hogy a tehetség felismerése a családban bontakozik ki, azonban szükséges látnunk, hogy a pedagógusokkal és az oktatás további szereplőivel együttműködve lehet csak szép eredményeket elérni. A konferencia egyik célkitűzése abban nyilvánult meg, hogy megosszuk a publikummal a formális és nonformális oktatási rendszerek tapasztalatait, ezért az előadók összetételében is törekedtünk a diverzitásra.
A rendezvény elején Bognár István Ádám, a központ képviseletvezetője köszöntötte a résztvevőket, majd felhívta a figyelmet a diákok, szülők, pedagógusok és oktatási intézmények közötti kommunikáció erősítésének fontosságára. Ezt követően az MCC Debrecenben is működő képzési szintjei is bemutatkoztak.
A tehetség három fő pillére az azonosítás, a gondozás és a hasznosítás – hangsúlyozta előadásában dr. Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Rámutatott a leggyakrabban előforduló csapdákra is. A tehetség nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy valaki jó tanuló. Emellett a fiúk tehetsége általában később jelentkezik, míg a lányokét a gyakrabban előforduló megfelelési vágy miatt nehéz azonosítani – fogalmazott. Hozzátette, kiemelten fontos a tehetséges diákok mentális támogatása is, hiszen „átlagosnak” lenni sokszor könnyebb, míg tehetségesként gyakrabban érezhetik kívülállónak magukat a fiatalok, hiszen az – megfelelő gondozás mellett – hosszútávon hozza meg eredményét. Mint elmondta, a tehetség azonosítása és gondozása minden kultúrában máshogy zajlik, valahol kifejezetten elősegítik és bátorítják a fiatalokat, míg valahol elfojtják a felszínre törő képességeiket. Magyarország ezekben jól teljesít, azonban a harmadik szegmensben van hova fejlődnünk. A magyarok a tehetség hasznosításában a leggyengébbek, az MCC éppen ezért abban próbál segíteni, hogy nem csak a diákok tanulmányait, hanem elhelyezkedésüket is támogatja. Alapítványunk egyik célja, hogy hazánkon túlmutatva Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó szervezetévé váljon – zárta gondolatait a szakember.
Következőként dr. Vántus Andrásné, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, Debrecenben közel másfél évtizede van előtérben a tehetséggondozás. Célunk a tehetségek megtalálása, azonosítása, bevonása egy komplex tehetséggondozó programba, majd annak keretein belül módszeres fejlesztésük. Ehhez meg kell ismernünk, hogy az egyes diákok mely területeken kiemelkedők, és melyeken kevésbé. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak az erős, hanem a gyengébb oldalukat is fejlesszük – fogalmazott. Hozzátette, kiemelten fontos a pedagógusok együttműködése, hiszen nekik egyfajta mentor szerepben kell támogatni a gyerekeket, ezáltal utat engedve a fiatalok kreativitásának szárnyalásához. Jelenleg a tehetséges gyerekek kiszűrése negyedik osztályban, egy tanári jellemzéssel egybekötött komplex, pszichológiai és mentál-higiénés felméréssel zajlik, amelyben nagy szerepet vállal a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat is. Az elmúlt években több ezer diákot mértünk fel, és közel kétszázan kerültek be tehetséggondozó programunkba. Részükre a fejlesztő modulokon túl tehetséggondozó tábort, diákkonferenciát és vetélkedőket is szervezünk. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való aktív együttműködést és a későbbi nyomon követést is, így azt is figyeljük, hogy mely intézményekben folytatják tanulmányaikat a diákok – mondta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az eddig elért, büszkeségre okot adó eredmények és visszajelzések mellett számos céljuk van a jövőre nézve is, többek között speciális osztályok kialakítása, valamint egy kibővült tehetséggondozó munkaközösség létrehozása, ezek megvalósulásához azonban kiemelten fontos, hogy minél több debreceni szülőt és pedagógust el tudjanak érni.
Mivel a tehetséggondozás egyik alappillérei a pedagógusok, fontos, hogy a tehetséggondozással már a tanárképzés alatt megismerkedjenek a fiatalok. A tanárképzésen belül a tehetséggondozás egy komplex dolog. Egyik célunk a jövőben, hogy a tanárképzésre járó diákok fejlesztését mind a szakterületükön, mind pedig pedagógiai kompetenciájukban elősegítsük – fogalmazott dr. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi karának docense, hozzátéve, a partnerintézmények nélkül mindez megvalósíthatatlan lenne. Ezt követően bemutatta a Debreceni Egyetem tanárképzéseit, külön hangsúlyozva a 2022 szeptemberében induló új, öt éves osztatlan képzést, melynek egyik fő célkitűzése, hogy a tanárjelöltek minél több iskolatípust megismerhessenek, ezáltal is elősegítve, hogy a későbbiekben személyiségüknek megfelelően tudjanak intézményt választani. Ennek érdekében a képzés alatti gyakorlatok száma megkétszereződik majd. A tanárszakos hallgatók számára a tehetséggondozásnak két alapvető színtere van: a diszciplináris tehetséggondozásra az egyetem számos lehetőséget biztosít, ilyen például a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja (DETEP), valamint a szakkollégiumi hálózat, ahol tudományterületek szerint választhatnak a hallgatók – tájékoztatott. Hozzátette, ezeken felül a szakmódszertani órák és különféle iskolai gyakorlatok is támogatják a tehetséggondozásban elmélyülni vágyó leendő pedagógusokat.
A konferencia zárásaként az előadók egy kerekasztal-beszélgetésen is megvitatták az elhangzottakat, valamint inspirációval és ötletekkel látták el a résztvevőket.
