Olvasási idő: 1 perc
Merre tovább, felvidéki magyar fiatalok? Erre a kérdésre kerestük a választ Dunaszerdahelyen, az MCC Nonprofit Szervezet legutóbbi vitaestjén. Az Ifjúságkutató Intézettel közösen megrendezett vitán előbb Sullivan Ferenc, az Intézet kutatója mutatta be azt a rendkívül izgalmas, nagymintás kutatást, amely a határon túli magyar fiatalságot vizsgálta. Megtudtuk például, hogy a felvidéki magyar fiatalok a magyarországiakhoz képest nagyobb arányban tanulnak tovább, kissé vallásosabbak magyarországi társaiknál és többen élnek párkapcsolatban. Az is kiderült, a korosztály legégetőbb problémái között szerepel a céltalanság, az anyagi gondok és a létbizonytalanság.
Az elméleti rész után következhetett a vita. Két meghívott vendégünk, Ravasz Ábel (Bél Mátyás Intézet) és Gubík László (Esterházy Akadémia) egymás álláspontját tiszteletben tartva, de a vitapartnerrel helyenként igen határozottan szembe fordulva fejtette ki gondolatait. A Sullivan Ferenc moderálta vitában Ravasz kiemelte, mostanra világosan látható, a felvidéki magyar fiatalokért zajló „csatát” Pozsony elvesztette, közösségünk ma egyértelműen Budapest felé tekint. Mindezt Gubík azzal egészítette ki, ő kifejezetten örül ennek, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felvidéki magyarság ma nem elég erős ahhoz, hogy megálljon a saját lábán.
A dunaszerdahelyi MCC-ben kifejezetten izgalmas, helyenként parázs, mégis kulturált vitát láthatott a nagyszámú közönség. Abban minden résztvevő, vendég és jelenlévő egyetértett, égető szükség van a hasonló rendezvényekre.
