Olvasási idő: 3 perc
Nyugaton még mindig tapasztalható egyfajta arrogancia a Közép-Kelet európai országok irányába – figyelmeztetett Ralph Schoellhammer a pécsi MCC szerdai teltházas rendezvényén. A bécsi egyetemi adjunktus, az MCC vendégoktatója rámutatott, az unió vezetői úgy érzik, nekik kell megtanítani, mi is a demokrácia. A beszélgetés témája az Európai Unió bővítési politikájának elemzése volt. Az eseményen Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet igazgatóhelyettese is megosztotta gondolatait.
Az osztrák szakember szerint az EU olyan irányú törekvései, hogy minden országot egy politikai fedél alá tereljenek, kivitelezhetetlen, hiszen esetünkben nem beszélhetünk egy, az USA-hoz hasonló egységes nemzeti struktúráról és identitásról. A bécsi Webster Egyetem korábbi adjunktusa elmondta, a nemzeti identitás nagyon fontos, azonban ezt az EU sok esetben nem tartja tiszteletben. Mivel az EU-nak nincs közös, egyetemleges érdek- és értékkészlete, nem életszerű a szupranacionális állammal kapcsolatos elképzelés. Ennek ellenére Nyugat-Európában úgy gondolják, hogy a nemzeti identitást háttérbe kellene szorítani ezen elképzelések miatt. „Fontos a sokszínűség, a pluralitás melyet a nemzetállamok megléte garantál” – tette hozzá.
Ukrajnával kapcsolatban Dörstelmann-Fodor Kinga elmondta, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdése több szempontból is aggályos. Egyrészt egy háborúban álló ország jogi szempontból nem is csatlakozhat, másrészről demoralizáló lehet az évtizedek óta a csatlakozás előszobájában álló balkáni államoknak az, hogy ügyüket ismét hátrébb sorolják egy olyan ország miatt, ami gyakorlatilag szinte semmilyen EU-s feltételnek nem felel meg. Ralph Schoellhammer hozzátette, hogy bár erkölcsi és morális szemszögből talán indokolható a tárgyalások megkezdése Ukrajnával, ám politikai, gazdasági és történelemi szempontból sokkal több ennek az akadálya, mint azt elsőre gondolnánk. „Sokkal több ország osztja a magyarok véleményét, mint amely ezt nyíltan beismeri. Sokan tudják, hogy Magyarországnak igaza van, de egyszerűbb a háttérből egyet érteni, mint ténylegesen kiállni az véleményük mellett” – mondta az MCC vendégoktatója.
Az előadók véleménye szerint, ha az EU a konszolidáció helyett az ideológiai alapú bővítési politika irányába halad, egy újabb megosztó témát generál, mint a migráció esetében. Így fennáll a veszélye, hogy lassan eljutunk oda, hogy papíron bár még létezik az EU, ám gyakorlatilag minden tagország a maga útját járja. Schoellhammer rámutatott, az EU óriási hátrányba került gazdaságilag és a technológiák terén az Egyesült Államokhoz és Kelet-Ázsiához képest. Szerinte az EU nem talált fel semmit, nem vezető a gyártásban, nincsenek erőforrásaink, mégis morálisan szeretne irányokat szabni. El kellene gondolkodni azon, hogy ez meddig tartható fenn? Figyelmeztetett egy időzített bombán ülünk és jó lenne már felébredni.
