Olvasási idő: 4 perc
2024. december 13-15. között az MCC Debreceni Képzési Központban tartották meg a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző (KKV) második képzési hétvégéjét, amely a stratégiaalkotás és a stratégiai gondolkodás köré szerveződött. Az esemény tematikája egy átfogó fejlődési ívet kínált a résztvevők számára, amely az önismerettől a konkrét tárgyalástechnikai eszközökig, valamint a nemzeti identitás stratégiai dimenziójáig terjedt.
A képzés első napján Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere, betekintést nyújtott a város hosszú távú stratégiai tervezésébe. Az előadásából világossá vált, hogy a sikeres stratégiaalkotás alapvető feltétele a vezetők személyes felelősségvállalása és az átgondolt döntéshozatal. Az önismeret ebben a folyamatban elengedhetetlen eszköz. Ahogy Márky Ádám önismereti előadása is rámutatott, a vezetők képesek jobban kezelni a kihívásokat, ha tisztában vannak saját megküzdési stratégiáikkal és érzelmi reakcióikkal. Az önismeret szerepe azonban túlmutat az egyéni fejlődésen. A stratégiaalkotás társadalmi dimenziói – különösen a kárpátaljai magyarság kontextusában – megkívánják, hogy a vezetők saját belső értékeik és motivációik mellett az általuk képviselt közösség igényeit is mélyen ismerjék. Ez a kettős fókusz teszi lehetővé, hogy a stratégiai célok valódi értéket teremtsenek a közösség számára.
A hétvége második napján Sulyok Márton vezetésével szimulációs játékban vettek részt a résztvevők, amely a döntéshozatal különböző aspektusait világította meg. A gyakorlat azt szemléltette, hogy a stratégiai gondolkodás nem statikus, hanem dinamikus folyamat, amelyben a rövid távú döntések és azok hosszú távú következményei összefonódnak. Ez a felismerés különösen fontos a mai világban, ahol a komplex rendszerek, a globális kapcsolódások és az információs túlterhelés nehezítik a döntéshozatalt. A szimuláció során a résztvevők számára nyilvánvalóvá vált, hogy a döntések minősége az elérhető információ mennyiségén túl, az információk értelmezési képességétől is függ. Ez a gyakorlat arra ösztönözte a résztvevőket, hogy a problémákat ne csupán saját nézőpontjukból vizsgálják, hanem vegyék figyelembe más érintettek érdekeit és perspektíváit is.
Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselőjének előadása egy újabb dimenzióval gazdagította a hétvége tematikáját, amikor a nemzeti identitás stratégiai erejéről beszélt. Az előadás hangsúlyozta, hogy a közösség képviselete helyi és nemzetközi szinten egyaránt hosszú távú stratégiai gondolkodást igényel, amely egyben a közösségek kohézióját és érdekérvényesítő képességét is erősíti. Az előadás rámutatott, hogy a stratégiaalkotás nemcsak a közvetlen célok eléréséről, hanem a közösség hosszú távú fenntarthatóságáról és fejlődéséről is szól.
A képzés zárónapján a vezetői önismeret és a kompromisszumos vita gyakorlati aspektusai kerültek előtérbe. Porkoláb Gyöngyi előadása a vezetői önismeret jelentőségére hívta fel a figyelmet, míg Fekete Sándor vitakészség workshopja a konstruktív érdekegyeztetést és a kompromisszumkeresés fontosságát hangsúlyozta. Ezek az elemek hangsúlyozták, hogy a stratégiai gondolkodás egyszerre szól a célok megfogalmazásáról és azok elérésének módjáról is.
A hétvége tanulságai alapján egyértelmű, hogy a stratégiaalkotásban az önismeret, a döntési készségek és az értékvezérelt gondolkodás egyaránt kulcsszerepet játszanak. E hétvége egyben emlékeztető volt arra, hogy a stratégiai gondolkodás nem csak az egyén vagy a közösség aktuális problémáira kínál megoldást, hanem egyben a jövőt formáló eszköz is.