Olvasási idő: 3 perc

Fontos és érzékeny témáról kezdeményezett kerekasztal-beszélgetést a szombathelyi képzési központ. Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője, Székely Levente, az MCC Szociológia Műhely műhelyvezetője és Antal István, az MCC Roma Tehetség Programjának vezetője Indulás után újratervezés címmel a magyarországi roma társadalom helyzet- és jövőképét elemezte.

Rövid bevezetőjében Székely Levente az elmúlt évtizedek jelentősebb reprezentatív kutatásainak eredményeit ismertette a hallgatósággal. Az adatok alapján jól látható, hogy a roma társadalom lényegesen fiatalabb, mint a többségi társdalom, ugyanakkor egészségi állapuk, lakhatási körülményeik és iskolázottsági, valamint foglalkoztatottsági mutatóik kedvezőtlenebbek. A kutatások rávilágítottak, hogy a roma társalom tagjainak jelentős része a kis- és középtelepüléseken él életvitelszerűen, mely valamelyest magyarázatot ad rosszabb élet- és munkakörülményeikre. Különös látni, hogy a megkérdezett romák nagyobb hányada ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy elégedett az életkörülményeivel.

Sztojka Attila kormánybiztos kiemelte, hogy a romákkal kapcsolatos tevékenység során nagyon fontos, hogy ne etnicizáljuk problémáikat. Hangsúlyozta, hogy a támogatásra nem azért van szükségük, mert romák, hanem amiatt a hátrányos élethelyzet miatt, amelyben legtöbbször vannak. Ennek tudatosításához óriási akarat kell, de ez az út az előítéletek leküzdéséhez.

Dr. Székely János megyéspüspök az este során elmesélte, hogyan hatott rá első találkozása egy igazi, hagyományos roma közösséggel, hogyan fogadta saját házába egy kis falu cigány gyermekeit, és hogyan hozta egy kézfogással közelebb egymáshoz a roma és nem roma falusiakat. Püspök atyával egyetértett Sztojka Attila abban, hogy a cigányság kérdésének három fő oszlopa az oktatás, a munka és a szív. Nagyon fontos, hogy az oktatási rendszerbe belépésükkor felkaroljuk a hátrányos helyzetű gyermekeket, hiszen minél később avatkozunk be, annál nagyobb erőforrásokra lesz szükségünk. Örök igazság, hogy ha munka van, akkor minden van. Nincs ez másként a cigányság esetében sem. Sőt, épp a rosszabb anyagi helyzetük miatt kiemelten fontos számukra a stabil munkahely. A szív pedig elengedhetetlen a kirekesztettség, a magára hagyottság érzésének és társadalmi ellenétek az enyhítéséhez. Legelső lépésként arra van szükség, hogy a jóakaratú emberek kinyújtsák kezüket a nehéz sorsú romák felé, és segítsék őket abban, amiben rászorulnak. Akár csak azzal, hogy egy szakmunka elvégzésére az ajánlattevők közül a roma munkást választjuk. Már ez óriási támogatás lehet.

A közönség soraiból elhangzó felvetés kapcsán Sztojka Attila zárszóként elmondta, hogy ugyan rengeteg lehetőség van ma már a romák anyagi és társadalmi helyzetének javítására, nagyon sokat kell még azon dolgozni, hogy a többségi társadalom is elfogadja és támogassa ezeket a törekvéseket.