(Ph.D., Dr. habil.) szenior kutató a Mathias Corvinus Collegium Alapitványnál. Több, mint 10 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál. Számos kutatási projektben vett részt a technológiai fejlődés társadalmi és gazdasági hatásaival kapcsolatban. Számos kutatási cikk és könyv, valamint stratégiáról és vállalkozásról szóló könyvfejezet szerzője és társszerzője. Fő szakterülete a stratégiai és változásmenedzsment, a vállalati vállalkozás, a szervezeti tanulás, a digitális átalakulás és az Ipar 4.0.
Hortoványi Lilla
Kutató
E-mail: mutasd
Tudományos fokozat
Budapesti Corvinus Egyetem - Gazdálkodástani Doktori Iskola - 2017 - Habilitáció (Dr. habil.)
Budapesti Corvinus Egyetem - Gazdálkodástani Doktori Iskola - 2010 - Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktora (Ph.D.)
Egyetemi végzettség
Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem - Okleveles közgazdász - 2002
Oktatási tapasztalat
Budapesti Corvinus Egyetem - Vezetéstudományi Intézet - egyetemi docens - 2015-2021
Budapesti Corvinus Egyetem - Vezetéstudományi Intézet - egyetemi adjunktus - 2011-2015
Budapesti Corvinus Egyetem - Vezetéstudományi Intézet - egyetemi tanársegéd - 2006-2010
Szakmai tevékenység
Cisco Systems - üzletfejlesztési menedzser - 2007-2015
SAB Miller - projekt menedzser - 2005-2006
Kiemelt kutatási projektek
Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban (EFOP 3.6.2.) - Budapesti Corvinus Egyetem - kutatásvezető - 2017-2021
„Az EIT KIC Társulásokban magyar részvétel és partneri közreműködés támogatása (EITKIC_12-1-2012-0001)” c. átfogó kutatási program „Humán-számítógép együttműködés” - ELTE - kutatásvezető - 2013-2014
„A tudás alapú gazdaság Magyarországon, az innovációs szemlélet erősödésének és a K+F teljesítmények növelésének feltételei” című TÁMOP kutatáson belül, „Innováció a KKV szektorban” c. alprojekt - Budapesti Corvinus Egyetem - kutató - 2010-2012
„Helyi központú és irányítású vállalatok regionális szerepvállalása és innovációs tevékenysége aversenyképesség növelése érdekében” OTKA tematikus kutatás - Budapesti Corvinus Egyetem - kutató - 2006-2008
Ösztöndíjak
Magyar Tudományos Akadémia - Bolyai János kutatási ösztöndíj - 2011-2014
Díjak
Magyar Tudományos Akadémia, IX. Osztály - "Nívódíj" hazai tudományos folyóiratban megjelent publikáció kategóriában - 2020
28. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, PhD szekció - Legjobb publikáció - 2007
ISP, Budapesti Corvinus Egyetem - Legjobb oktató elismerés - 2014
Beszélt nyelvek
angol - üzleti felsőfok
francia - alapfok
Kutatási témák
vállalati digitális transzformáció
vállalati vállalkozás
változásmenedzsment
krízismenedzsment
szervezeti tanulás
Tagságok
MTA - köztestületi tag - 2010 -
European Academy of Management - Igazgatóság tagja - 2018-2022
ELTE EIT ICT Labs Budapest Associate Partner Group - A Doktori Tanácsadó Testület és az Irányító Bizottság tagja - 2013-2014
European Academy of Management - tag - 2007 -
Kiemelt publikációk
Assessment of digital maturity: the role of resources and capabilities in digital transformation in B2B firms
Hortoványi et al. (2023),
In: International Journal of Production Research
Digital transformation is a major organisational challenge for manufacturing firms due to the extremely low success rate of such transformations to date. Capability Maturity theory suggests that firms need to develop digital transformation capability incrementally by focusing on a ‘vital few’ improvement priorities for advancing progress. The practitioner literature lacks empirical studies that validate extant capability maturity models (CMM) for digital transformation despite their importance. Moreover, there is a lack of assessment methods, and those that exist do not specify improvement points explicitly, nor prioritise them. Our research aims to address this gap through a systematic, quantitative analysis of digital capability by understanding the deployment of IT-enabled resources. Based on a sample of 302 manufacturing firms, results indicate that the digital transformation stages are punctuated by various resource-capability combinations. Results highlight that strategy- and organisation-related IT-enabled resources are the key drivers of digital transformation. We also observe that as a firm’s digital capability grows at each maturity stage, successively greater IT-enabled resources are required to support this in a stepwise function. To succeed, firms should be incentivised and supported to think beyond technology and develop five specific digital capabilities simultaneously. We also indicate the limitations that underlie our empirical work.
Extension of the strategic renewal journey framework: The changing role of middle management
Hortoványi et al. (2021)
In: Technology in Society
This paper presents the findings of a longitudinal study of a large corporation's journey towards becoming an ambidextrous organisation in the face of emerging technology. By investigating the interplay between the top and middle management, the results show that business intelligence systems allowed the firm to pursue a controlled renewal journey that was data-driven, automated, and supported fast organisational learning. This substituted for active frontline and middle managers. The change in organisational direction was driven by a small and powerful strategic top management group, even though this was a multi-unit firm with more than 100,000 employees. The main advantage of this type of journey is that the organisation can fully realize the advantage of highly centralised formal planning and control while becoming resilient and ambidextrous. A well-functioning decision support system, organisational policies and communication strategy can substitute for collective sense-making and shared strategic schemas. The results also suggest that management control systems can have a profound impact on developing organisational ambidexterity. The article also provides further details on the nature and implications of the rhetorical tactics used by the top management team to focus on organisational attention and action.
A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai–Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)?
Hortoványi et al. (2020),
In: Külgazdaság
A digitális transzformáció Európa nagy lehetősége arra, hogy felvegye a harcot az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal, ezért kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a meghatározó magyar vállalatvezetők fel vannak-e készülve a digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásaira. 60 hazai felső vezetőt és 5 tudományos szakembert érintő 15 fókuszcsoportos interjú, valamint 20 vállalati esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar vállalatok komoly kihívással néznek szembe. A felméréskor a vállalatvezetők érzékelték a munkaerőhiányt, de kevesen voltak tudatában annak, hogy az „alacsony/közepes hozzáadott érték, alacsony bér” modellje a továbbiakban nem fenntartható. A koronavírus kapcsán hozott nemzeti és nemzetközi intézkedések azonban – egyik napról a másikra – jelentős digitális transzformációt követelnek meg a vállalatoktól. Az eredmények azt is jelzik, hogy a digitális transzformációval szemben jelentős ellenállás tapasztalható a munkavállalók részéről, és a vezetők sincsenek felkészülve erre a változásvezetési feladatra. Álláspontunk szerint a kulcs a digitális transzformációt irányítani képes vezetők kinevelésében van, ehhez pedig szükséges mintagyakorlatokat, tananyagokat és ösztönzési rendszert fejleszteni, valamint ezeket terjeszteni, oktatni és működtetni.
Hálózati tanulás az ipar 4.0 korában
Szabó, Zs. R., Horváth, D., Hortoványi, L. (2019),
In: Közgazdasági Szemle
A negyedik ipari forradalom sebessége és kiterjedtsége új társadalmi-technológiai kihívás elé állítja a gazdasági szereplőket, amelyet sem önmagukban, sem hagyományos szervezetközi együttműködés és tanulás segítségével nem tudnak megoldani. Magyarország gazdaságpolitikájában döntő szerepe van a további iparosításnak, így az ipar 4.0 sikere kulcsfontosságú az ország számára. Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség 20 meghatározó tagjával készített interjú, valamint az ipar 4.0 kapcsán Magyarországon is meghatározó 109 szakemberrel készített kérdőíves vizsgálat szerint a gazdasági hálózat és szereplőinek együttes fejlődésére és tanulására van szükség, ami hálózati tanulás segítségével érhető el. Ez azt jelenti, hogy egyszerre szükséges a hálózat kultúrájának, értékeinek és operatív gyakorlatainak fejlesztése a hálózat egészében és az egyes csomópontjain (vállalatok, kormányzat, egyetemek stb.) is. A platformnak meghatározó a szerepe mind az együttműködés kialakításában – ami elengedhetetlen a bizalom kiépítésében –, mind a hálózati tanulás irányításában.
The impact of ICT on learning on-the-job
Hortoványi, L, Ferincz, A (2014),
In: The Learning Organization
Purpose – The purpose of this paper is to analyse the relationship between on-the-job learning andinformation and communication technology (ICT).Design/methodology/approach – Action research methodology was applied to study 62 small- andmedium-sized corporations, and to interview over 200 knowledge workers and managers. Thequalitative, textual data collected were transformed into 16 variables and analysed by multidimensionalscaling.Findings – The paper provides insights into the optimal use of ICT in intra-organizational knowledgetransfer and learning. We found that it is essential to use the right combination and number oftechnologies, aligned with the organization’s internal processes. Four different types of organizationswith sub-optimal usage of ICT and possible strategies for them to reach the optimal zone were identified.For successful organizational learning, however, more is needed: the individual must also understandthe value of learning and must be motivated to take part in it.Research limitations/implications – On-the-job-learning can be facilitated with ICT tools but onlyif the organization invests in the right levels of ICT. Too much technology can be as destructive toon-the-job learning as too little. Future research should look at other contexts (size, age, industry, etc.) tovalidate these findings.Practical implications – The paper demonstrates the effective use of ICT in knowledge transfer andon-the-job learning.Originality/value – The paper extends our understanding of human– computer collaboration. Ithighlights that finding the optimal level of ICT is essential for successful knowledge transfer andon-the-job learning