Klauda Zalán

A közgazdász alap- és nemzetközi kapcsolatok mesterszak után tanulmányait a Corvinus Egyetem Világgazdaság doktori progamján folytatta. Kutatási területei: a posztszovjet térség geopolitikája, közvetlen tőkebefektetések és értékláncok.

Egyetemi végzettség

Budapesti Gazdasági Egyetem - közgazdász kereskedelem szakon - 2006

Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi kapcsolat szakértő - 2019

Oktatási tapasztalat

Budapesti Corvinus Egyetem - Világgazdaság Intézet - óraadó - 1 év

Budapesti Corvinus Egyetem - Világgazdaság Intézet - témavezető - 1 év

Szakmai tevékenység

Hidegháború Kutatóközpont - kutatási koordinátor - 2 év

Mathias Corvinus Collegium - kutató - 2 év

Kiemelt kutatási projektek

Kárpát-medencei országok gazdasági együttműködése - Mathias Corvinus Collegium - kutató - 2 év

Ösztöndíjak

MNB - Kutatási Kiválósági Díj - 6 month

NKFIH - Kooperatív Doktori Program - 3 év

Díjak

Budapesti Corvinus Egyetem - Corvinus Hallgatói Tudományos Kiválósági Díj 2021 - 2021

Országos Tudományos Diákköri Tanács - Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2021. - 2.hely - 2021

Budapesti Corvinus Egyetem - Corvinus Hallgatói Tudományos Kiválósági Díj 2020. - 2020

Budapesti Corvinus Egyetem - Tudományos Diákköri Konferencia 2019. 2. hely - 2019

Országos Tudományos Diákköri Tanács - Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2018. - 1.hely - 2018

Országos Tudományos Diákköri Tanács - Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2018. - különdíj - 2018

Budapesti Corvinus Egyetem - Tudományos Diákköri Konferencia 2018. - 2. hely - 2018

Beszélt nyelvek

angol - felső

orosz - közép

spanyol - alap

Kutatási témák

Közvetlen tőkebefektetés a posztszovjet térségben

Kárpát-medencei országok gazdasági együttműködése

Tagságok

Doktorandusz Önkormányzat BCE - Elnök - 2év

MAB Gazdaságtudományi Bizottság - tag - 1év

Mensa Hungariqua Egyesület - tag - 1év

Kiemelt publikációk

A posztszovjet térségbe irányuló tőkekivitel – országkockázat az elméletben és a hazai gyakorlatban

Klauda Zalán (2022),
Külgazdaság, 66. évfolyam 2022/5-6

A tanulmány az a hazai vállalatok tőkekivitelének egy kevéssé tárgyalt irányát elemzi: a posztszovjet térségbe, ezen belül az Oroszországba és Ukrajnába irányuló tőkekivitelt. Tizenegy mélyinterjú alapján bemutatja, mit jelent a hazai vállalatok számára az a megállapítás, hogy a posztszovjet térség a jelentős kockázat/átlagon felüli megtérülés kategóriájába tartozik, hogyan nyilvánult meg az országkockázat a gyakorlatban, és hogyan kezelték a vállalkozások ezeket a kockázatokat. A kutatás a közvetlentőke-befektetés különböző aspektusait az eklektikus paradigma és a behaviorista elméletek együttes alkalmazásával vizsgálja. Fő következtetése, hogy a posztszovjet térségben rejlő fokozott kockázatot elsősorban a piac mérete és a konvergenciavárakozások ellensúlyozzák. Az interjúk és az elemzés az Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja előtti fél év során készült. Mivel a háború után a két ország súlya és szerepe várhatóan jelentősen meg fog változni az európai kapcsolatrendszerben, a tanulmány egy drasztikus hirtelenséggel véget ért gazdasági-politikai korszak utolsó hónapjainak pillanatképét mutatja be befektetői szemszögből.