Alapjogi és gazdaságfilozófiai kérdés, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében korlátozható-e a gyártói tevékenység. Egy jól működő szabadpaci modellben elő lehet-e írni a vállalatok számára, hogy mikor, miből, mennyit termeljenek? Egy ilyen típusú korlátozással a piacgazdaságot, a kereslet-kínálat természetes egyensúlyát, végső soron egy ország gazdasági teljesítőképességét is korlátoznánk, ami nem lenne helyes. Ehelyett a hulladéktermelés átláthatóságának, ellenőrizhetőségének növelése mellett olyan széleskörű ösztönzőrendszert (pályázati források, adókedvezmények) kellene kialakítani a gazdaság szereplői számára, ahol versenyelőnyhöz jutnak azok a termelők, amelyek például új módszerek és technológiák bevezetésén keresztül alacsonyabb hulladéktermeléssel juttatják termékeiket a piacra. Ehhez azonban az is kell, hogy a fenntarthatósági célokat és a gazdasági növekedési elvárásokat egymáshoz igazítsuk, enélkül a környezetvédelem és a gazdasági növekedés a róka fogta csuka egymást nem eresztő patthelyzetét fogja eredményezni.

A témában tervezett előadások azt fogják bemutatni, hogy Magyarországnak minden eszköz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy ezt a forráshatékony és alacsony karbon kibocsátású gazdaságot megvalósítsa. Ehhez pedig a digitalizációra, az iparszerű termelésre és mindenekelőtt az innovációra kell alapoznunk a fejlesztést, 2030-ra 2035-re már gyakorlattá kell válnia az okos, energiahatékony, megújuló energiára alapozott, hulladékmentes és környezetbarát gazdasági megoldásoknak.

Előadók:

  • Toldi Ottó, kutatásvezető, Klímapolitikai Intézet
  • Hollósi Dávid, MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgató

Az eseményen történő részvétel ingyenes, azonban minden esetben regisztrációhoz kötött, melyet az aktuálisan érvényben lévő járványügyi szabályozásokhoz igazítunk.

A programváltozás jogát fenntartjuk.

Regisztráció: ITT

További információ: pecs@mcc.hu