A 20. században a demográfiai kérdésekről folytatott vita általában az túlnépesedés közelgő veszélyeire összpontosult. Az utóbbi években azonban egyre inkább egy ellentétes problémára, azaz a csökkenő népességre irányult a figyelem.

A fejlett világ és talán leginkább Kína egyedülálló jövője a népesség visszaesését tartogatja, egy országot, amely 2023-ig dicsekedhetett a világ legnagyobb népességével, most pedig küzd az egy gyermekes politikája következményeinek visszafordításáért. Valóban gazdasági katasztrófa-e a csökkenés, amit néhány demográfus jósol, vagy hamis riasztás? Az okok - a szekularizációtól az gazdasági fejlődésen át a szexualitás iránti változó nézetekig - a nyugati politikai viták élén állnak, éppúgy, mint a tömeges migráció, a pro-natalista tervek és az eutanázia javasolt megoldásai.

A világ országai csak most kezdtek el stratégiákat kidolgozni egy egészséges jövő népességének biztosítására. Ebben az erőfeszítésben a magyar családpolitika útmutatónak bizonyult. Mindeközben Ukraina demográfiai helyzetét aggasztóan befolyásolja a két éve dúló háború: az ország függetlenné válása óta elvesztette népessége 30 százalékát, a háború kezdete óta – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tavaly év végi adatai szerint – 6,3 millió menekült hagyta el, akiknek több mint fele nő, harmaduk pedig kiskorú. Ahogyan a 20. század rendkívüli népességnövekedése az emberiség történetének legnagyobb növekedési időszakához vezetett, úgy a 21. század rendkívüli népességcsökkenése minden jel szerint maradandó módon fogja átalakítani térségünket.

Előadóink:

  • Luke Larson- Budapest Fellowship Program ösztöndíjasa
  • Sullivan Ferenc- az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója
Regisztráció