Olvasási idő: 4 perc
György László volt az MCC székesfehérvári képzési központjának vendége. A szokatlan időpontban megtartott előadás ellenére szép számmal érdeklődtek az iránt, hogy mit is jelent a meritokrácia kifejezés, illetve hogy napjainkban hogyan zajlik Magyarországon „a középosztály forradalma”.
A Tanítsunk Magyarországért Mozgalom kormánybiztosa az este folyamán részletesen bemutatta újonnan megjelent könyvét, amely a kevésbé ismert kifejezés értelmezésén kívül a középosztály megerősítésének magyarországi stratégiáját is elemezte. Bevezetőjében a legendás Aerosmith együttes több mint 30 éves klipjével, Arisztotelész politeiaelméletével, illetve Széchenyi „magabíró” kifejezésének értelmezésével mutatta be az érdemalapú társadalom kialakításának szükségességét.
A továbbiakban nagyszerű humorral, érzékletes példákon keresztül világított rá arra, hogy az elmúlt évtizedekben a fejlett Nyugat középosztályai sorvadásnak indultak, míg a globalizáció nyertesei pedig Kelet-Ázsia középosztályai és a globális tőketulajdonosok lettek.
Erre a kihívásra ad választ a meritokratikus gazdaság- és társadalompolitika, melyben az előrejutás a képességen, a szorgalmon és az érdemen alapul. Azok tartoznak ugyanis a középosztályba, akik valamit felépítettek az életükben, és ezért van mit elveszíteniük, így van felelősségtudatuk.
A kormánybiztos elmondta, hogy ha szélesedik a középosztály, akkor azzal hozzájárulnak a jóllét fenntartható növekedéséhez is. Az érdemalapú társadalom tiszteli a munkát, a tudást és a műveltséget, így folyamatosan arra ösztönzi az állampolgárait, hogy fejlődjenek.
György László felhívta a figyelmet arra, hogy „A középosztály forradalma – meritokratikus stratégia a 21. századra” című könyvével egyfajta tükröt is tartott a nyugati civilizáció felé. Azok az értékek, amelyek a fejlett Nyugatot követendővé tették Délkelet-Ázsia számára, pontosan egyeznek azokkal, amelyekre a magyar társalom- és gazdaságpolitika épül, és amitől a Nyugat elfordult.
Magyarországnak is van lokális válasza erre a nyugati világot érintő globális problémára, vagyis a középosztály elsorvadására, az identitásválságra és az egymás iránti bizalom eltűnésére. Hazánkban ugyanis a középosztály 2011 és 2021 között több mint másfélszeresére bővült, ugyanis a magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése.
A magyar modell a különadókból, az államadósság kamatterheinek csökkentéséből, a gazdaság fehérítéséből és a foglalkoztatás bővítéséből képződő többletet a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó családoknak csoportosítja át adócsökkentések és családtámogatások formájában, valamint a rezsi kordában tartásával.
Az előadáson azt is megtudhattuk, hogy ez a fajta társadalompolitika a szegényekért is a lehető legtöbbet teszi, mert utat mutat nekik a középosztály felé, és európai uniós adatok szerint 2014 és 2021 között itt csökkent a leggyorsabb ütemben a szegények aránya.
