Olvasási idő: 2 perc
„A sport sohasem csupán öncél, hanem az emberiség szolgálatában áll és a béke felé vezető utat kell mutatnia” – hangzott az egyik fő következtetése a IV. Magyar Jogi Könyvszalon MCC-s panelbeszélgetésének, amelynek keretében Nagy Zsigmond és Tallár Ákos sportjogászok, valamint Gór-Nagy Miklós, világbajnok vízilabdázó, az MCC mentális és fizikális nevelésért felelős megbízottja osztották meg nézőpontjaikat a sport és a jog kapcsolatáról. A beszélgetést Érdi Gabriella, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének kutatója vezette.
A beszélgetés részletesen tárgyalta a párizsi olimpiai játékok során felmerült jogvitákat, illetve ennek tükrében a sport és a jog tágabb kapcsolatrendszerét, a jog és a diplomácia egyre növekvő szerepét a sportban. Az algériai ökölvívó esete kapcsán a szakértők például azt hangsúlyozták, hogy a sportjogi szabályozásnak rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy koherens, tiszta és átlátható viszonyok határozzák meg a sportot. A beszélgetés tárgyalta a lausanne-i székhelyű Nemzetközi Sport Választottbíróság (CAS) monopolhelyzetét és eljárásának előnyeit, valamint hibáit is, amelyek alapvetően befolyásolhatják egy-egy sportoló karrierútját. A szakértők elemezték a sportolók, a sportszövetség és a szabályozás bonyolult kapcsolatrendszerét és egyetértettek: bár a sport egyre nagyobb iparág, a szabályok középpontjában mindig a sportolónak kell állnia. Szó esett a jogász növekvő szerepéről is, amely egyre inkább nélkülözhetetlen a sportolót kisérő és segítő csapatokból. Egyre többször fordul elő ugyanis, hogy a versenyek során felmerült vitás kérdésekben nagyon rövid idő leforgása alatt kell dönteni, amelyhez az anyagi és eljárási jogi szabályok ismerete és gyakorlata nélkülözhetetlen. A szakértők egyetértettek abban, hogy a sport végső értelme nem öncél, hanem a kultúrához hasonlóan az emberiség szolgálata és így mindig a béke felé vezető utat kell mutatnia.
