Olvasási idő: 4 perc
A Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulójának alkalmából nagyszabású konferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium, amelyen elismert szakértők élénk vitát folytattak az Európai Unió jelenlegi működéséről és jövőjéről.
Nem csupán a kerek évforduló miatt volt nagyon aktuális az esemény, hiszen idén EP-választásokat tartanak a kontinensen, méghozzá súlyos bel- és külpolitikai válságok közepette.
Görög mentőcsomag, Brexit, migráció, Covid, orosz-ukrán háború, gazdatüntetések – csak néhányat sorolt fel Rodrigo Ballester, az Európai Tanulmányok Műhely vezetője az elmúlt évek válságainak kiindulópontjai közül. Ráadásul ezzel párhuzamosan a bővítéssel is foglalkoznak Brüsszelben, sőt, ennek ürügyén a Szerződés reformját szorgalmazza az Európai Bizottság és az Európai Parlament.
A Maastrichti Szerződés az, amely a gazdasági egyesülést politikai unióvá változtatta – hogy ez a jó vagy a rossz út volt, abban a kerekasztalok résztvevői sem értettek egyet, valaki fontos mérföldkőként, más Európa halálos ítéleteként gondol a dokumentumra. A Szerződés történelmi lépés volt Európa építésében, és még ma is érezteti hatását: a közép-európai régióban Maastrichtot gyakran tekintik az egyik fő okának az Unió jelenlegi túlkapásaiért.
„Az oktatás uniós hatáskör? Tudomásom szerint nem, de a jogállamiság jegyében láthatóan minden azzá válhat hirtelen” – mondta Rodrigo Ballester, utalva arra, hogy az Európai Bizottság 180 ezer magyar diák kizárásáról döntött az Erasmus-programból a politikai zsarolás érdekében. Hozzátette, bár az Unió a demokrácia bajnokaként mutatja magát, valójában aláássa a nemzeti szuverenitást.
Ugrósdy Márton, a Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkár vitaindítójában azt emelte ki, hogy tapasztalata szerint egyre nagyobb szakadék tátong az európai elit és az európai nép között, amit a gazdatüntetések és az illegális migráció elleni egyre erősebb felháborodás is bizonyít. Churchill szavait idézve rámutatott, minden nehézsége ellenére a demokrácia a legjobb – vagy legkevésbé rossz – kormányzási forma, amit valaha próbált az emberiség, és igenis megéri meghallgatni az emberek véleményét.
„Időnként ezt populizmusnak nevezik, de erről hallottam egy remek leírást: a populisták azok a politikusok, akik népszerűek, de nem kedveljük őket” – tette hozzá. Az államtitkár megjegyezte, figyelmeztető jel, hogy az európai intézmények elkezdték politikai fegyverként használni az olykor nem is definiált európai értékeket a bizonyos kérdésekben másképp gondolkodó tagországokkal szemben.
A két panelbeszélgetés résztvevői a nap során véleményükkel rávilágítottak arra, mennyire sokrétű téma az Unió jelene és jövője, valamint a Maastrichti Szerződés megítélése. Az első kerekasztal résztvevőjeként például Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt elnöke kijelentette, ezzel a megállapodással bizonyos értelemben kikövezték az utat az európai közösség megsemmisítése felé.
A második panelbeszélgetésen viszont Julien Aubert, az Oser la France elnöke, volt nemzetgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerződés kapcsán meg kell vitatnunk és értenünk, mi történt, kinek volt igaza, kinek nem, hogy harminc évvel később lássuk, min kell változtatnunk, ha azt akarjuk, hogy Európa túlélje.
