Olvasási idő: 3 perc
„Az európai politikai térben egyre inkább megerősödnek a jobboldali, az eddigi EU politikával kritikus hangot megütő pártok, melyek június végén egy közös európai parlamenti frakció létrehozásával megkezdték az egységbe tömörülést.” – kezdte Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanára szeptember 27-én a Kutatók Éjszakája során tartott szakmai beszélgetésen a győri MCC-ben.
Hajdú András kifejtette, hogy hazánkban idén június 9. fontos dátum, hiszen az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági, önkormányzati választásokat is tartottak, mely választási eredmények két szempontból is meghatározzák a következő öt év hazai és európai politikai mozgásterét. A szakértő elmondta, az elmúlt öt éves ciklus nagy kihívásokat hozott mind a hazai, mind az európai döntéshozók számára. Elég csak a 2020-ban kirobbant Covid-pandémiára, vagy a szomszédunkban két és fél éve dúló orosz-ukrán háborúra gondolnunk. Ezeknek a válsághelyzeteknek aztán olyan tovagyűrűző hatásaival szembesült Európa, melyekre évtizedekre visszamenőleg nem volt példa, ezért a kezelésük, illetve megoldásuk is új kihívások elé állították az egyes kormányzatokat. A visszaeső gazdasági termelés, a hónapokig tartó karanténhelyzet, a drasztikusan megugró energiaárak mind rányomták bélyegüket az idei választások kimenetelére. Az európai politikai térben tapasztalhatunk eltolódást a jobboldali pártok irányába, mely minden bizonnyal szavazói reflektálás a megoldatlan európai migrációs folyamatokra, a kedvezőtlen gazdasági környezetre, valamint az elhúzódó háborús helyzetre.
Az Európai Parlamenti választások itthon nem tartogattak nagy meglepetéseket, talán mondhatjuk, hogy „papírforma” szerint alakultak az eredmények. Az ellenzéki oldal tekintetében ugyan beszélhetünk strukturális változásokról, azonban ez az országos összképen jelentősen nem változtatott. Az önkormányzati választásokra vonatkozóan Hajdú András elmondta, az eredmények tekintetében inkább a személyi kérdések és kevésbé a párthovatartozás a döntő szempont, mely nagyon érdekes konstrukciókat tud kialakítani az egyes településeken. Itt gondoljunk megyeszékhelyeinken vagy akár a fővárosban kialakult politikai struktúrákra, ahol nem egy esetben eltérő pártok alakítják a közgyűlést és adják a polgármester személyét. A sikeres városvezetés érdekében azonban meg kell tudni találni a közös együttműködés lehetőségeit, melyhez sok esetben érdekegyeztetésekre van szükség. A kutatótanár a beszélgetés végén elmondta, milyen jelentős választások várhatóak még az idei év során a szomszédságunkban. A közelmúltban Ausztria választott, míg november végén, december elején Romániában lesznek sorsdöntő választások, hiszen ott parlamenti és államelnöki választásokat is tartanak. Utóbbit kiemelt figyelemmel kíséri a hazai nyilvánosság, hiszen a helybéli magyar kisebbség számára e választások adják meg a következő öt év érdekérvényesítő képességét.
