Olvasási idő: 5 perc
Egy kézfogásnyira lehetett május 22-én a közönség Neumann Jánostól, Teller Edétől és Robert Oppenheimertől a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári központjában, ahol Dr. Geoffrey West, napjaink egyik legelismertebb elméleti fizikusa volt a Transylvania Lectures eseménysorozat legutóbbi vendége. A 83 éves szakember a városok, vállalatok és fenntarthatóság nagy összefüggéseit feltáró elméletét ismertette, beszélgetőtársa Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója volt.
A világunk leösszetettebb szervezetei, folyamatai mögött mind egyszerű törvények állnak, amelyek a természetet és az ember által létrehozott struktúrákat egyaránt irányítják. Geoffrey West a fizika, a biológia és a társadalomtudományok területeit összekötve keresett választ olyan nagy kérdésekre, mint a növekedés határai és az elmúlás, meddig maradhat fenn egy vállalat, hogyan lehet fenntartható az urbanizáció, illetve hogy megjósolható és elkerülhető-e a társadalom összeomlása. Böszörményi-Nagy Gergely rámutatott: a hiperspecializáció, a szakosodások szűkülésének korát éljük, és ritkán fordul elő a tudomány ilyen sokoldalú és többdimenziós összekapcsolása, mint West kutatásai esetében.
Az eseményen Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere köszöntötte a jelenlevőket, a meghívottakat pedig Bárdos Anna, az MCC Egyetemi Programjának hallgatója mutatta be. Dr. Geoffrey West a Santa Fe Intézet volt elnöke és tiszteletbeli professzora, valamint az Oxfordi Egyetem oktatója. Korábban a Los Alamos Nemzeti Laboratórium részecskefizikával foglalkozó csoportjának vezetője és alapítója volt, és olyan intézményekben oktatott, mint a londoni Imperial College és a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem. 2006-ban a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.
A kolozsvári előadáson Geoffrey West bemutatta, miért lehetnek városaink az emberiség hanyatlásának kiváltói vagy a társadalom megmentésének kulcsa. Az urbanizáció az elmúlt 200 évben exponenciálisan növekedett: míg a 20. század elején még 15% körüli volt világszerte az aránya, 1950-ben nagyjából 30%, 2007-2008 körül már átlépte az 50%-ot. Az előrejelzések szerint a 21. század második felére bolygónkat teljes mértékben a városok fogják dominálni. „Hetente több mint egymillió ember költözik városokba világszerte, így a hét végére akár egy újabb Kolozsvár keletkezhet” – jegyezte meg a fizikus.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy míg a városok a civilizáció olvasztótégelyei, az innováció és gazdasági növekedés motorjai, egyúttal a klímaváltozás, járványok, az élelmiszer-, energia- és vízellátásban bekövetkező hiányok, gazdasági válságok elindítói is. Mivel a lakosság tömörülése rengeteg problémát vet fel, a megállíthatatlan növekedés pedig újabb és újabb gondokat szül, sürgősen szükség van egy tudományos megoldásra, amely képes kvantitatív módon kezelni a fejlődést és fenntarthatóságot.
Geoffrey West a természetben találta meg a válaszokat: párhuzamba állította a biológiai sokszínűséget az emberi kapcsolatokkal, az erdőket az infrastruktúrával, a vérkeringést a szociális hálózatokkal. Rámutatott, hogy a városok alkotóelemeire ugyanazok a skálázási törvények alkalmazhatók, mint az élő rendszerekre. A skálázás elve alapján számos tudományos és társadalmi kérdés előre jelezhető matematikai módszerekkel. A városok esetében az infrastruktúra skálázása szublineáris, míg a társadalmi-gazdasági mutatók, mint a bérek és az innováció, szuperlineárisan növekednek. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb egy város, annál több innováció és gazdasági növekedés tapasztalható, de ezzel együtt például a bűnözés és betegségek aránya is nagyobb lesz.
A városok és a vállalatok növekedése azonban alapvetően különbözik. Míg a biológiai rendszerek és a vállalatok növekedése végül megáll, az élőlények elpusztulnak, a vállalatok pedig megszűnnek, a városok növekedése elméletileg végtelen lehet. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen a növekedés fenntartásához folyamatos és egyre gyorsabb ütemben bekövetkező innovációra van szükség, ami viszont a rendszer összeomlásának kockázatát hordozza magában.
Geoffrey West szerint a 21. század legnagyobb kihívása, hogy az emberiség képes lesz-e fenntartható módon együtt élni a természettel. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a városok és az urbanizáció folyamatának mélyebb megértése, a kvantitatív tudományos módszerek kidolgozása és alkalmazása a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Úgy véli, nem az innováció mennyisége, hanem a minősége számít, és hogy a hasznos felfedezéseket sikerül-e rendszerszinten alkalmazni.
Az elismert fizikus, Geoffrey West a hét folyamán a Collegium hallgatóival is találkozik, és további tartalmas előadásokat tart az MCC közreműködésével a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban és a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen a diákoknak.
