Olvasási idő: 5 perc
Az immár 15. alkalommal megrendezett Economies of the Balkan and Eastern European Countries (EBEEC) tudományos konferenciának ezúttal Görögország adott otthont. Az eseményre hallgatóként kísértük Tóth Bálint Lászlót, a TTI kutatótanárát. Joó Máté és Német Donát írása.
A háromnapos előadássorozatnak az International Hellenic University és az Aegean University gazdaságtudományi kara adott otthont. A konferencia fő témája a „Digitális gazdaság és zöld növekedés: A városi és regionális ökoszisztéma lehetőségei és kihívásai a fenntartható fejlődésben a digitális átalakulás korában” volt, amely kapcsán 53 különböző altémában adott elő több mint 150 kutató/társszerzőtársaság. A konferencián főleg Dél- és Kelet-Európából származó eladók prezentálták eredményeiket, habár német és török előadókkal is találkoztunk az előadások folyamán. Az EBEEC-en immár negyedik alkalommal adott elő Tóth Bálint László, a Társadalom- és Történelemtudományi Iskola oktatója és a Politikatudomány Műhely kutatója, aki ezúttal az Ifjúságkutató Intézettel közös kutatását ismertette, amelyben a magyar fiatalok EU-hoz fűződő kapcsolatát és annak változásait elemezték 2000-től 2020-ig.
A konferencián a plenáris előadásokat követően kisebb, tematikus csoportokban zajlottak a prezentációk, párhuzamos szekcióban. Érdekes és elgondolkodtató szakmai előadásokat hallhattunk többek között az állami és a magánszektor ellenállóképességi kilátásairól, valamint a biogazdaság, az éghajlatváltozás, a fenntarthatóság és az agrár/élelmiszeripari ágazat kihívásairól. Az előadók ismertették legújabb kutatási eredményeiket, így szolgáltattak a hallgatóság számára mélyebb, holisztikusabb képet a témáikról. A prezentációkat kisebb viták is követték a Q/A szekciókban, amelyekben kritikák, tanácsok is elhangzottak a hallgatóság részéről.
Közgazdász hallgatóként elsősorban a gazdaságra vonatkozó kérdéskörök villanyoztak fel bennünket, különös tekintettel a kereskedelmi, a finanszírozási és a befektetési problémákat feszegető kutatásokra.
Számunkra a legérdekesebb előadás a: "Russian-Ukrainian crisis: The end or a “new” reality of globalization and its impacts on Greek foreign trade" volt, amelyet Georgios Magoulios Moskofidis, az International Hellenic University kutatója prezentált. A görög professzor az ukrán-orosz konfliktus hatását vizsgálta a görög külkereskedelemre vonatkozóan. Az előadás elején a kettő szemben álló ország globális gazdasági jelentőségéről szerezhettünk ismereteket (Oroszország: energiaexport, Ukrajna: gabonaexport). Dr. Moskofidis kifejtette, hogy Görögország kereskedelmi deficittel rendelkezik Oroszországgal szemben, hiszen az energiahordozók jelentős részét még mindig a Föderációtól vásárolja. Ukrajna esetében azonban a deficit ellentétes előjelű, hiszen Görögország nagyobb exportvolumennel rendelkezik a megtámadott ország irányában. A görög exportot vizsgálva kiemelendő, hogy az alacsony hozzáadottértékű és munkaintenzitású ágazatok fajsúlyosabbak, mint a magas hozzáadottértékűek. Összegzésben a professzor elmondta, hogy a külkereskedelmi mérleg Oroszországgal szemben folyamatosan romlani fog a szankciók ellenére is, azonban az Ukrajnával való kereskedelem visszaesése érzékenyebben érintené a gazdaságot, mint az orosz kereskedelemé.
Ugyanakkor a fenntartható fejlődés, az új matematikai modellek, a humánerőforrás keresleti és kínálati változásai, valamint a körforgásos gazdaságot érintő prezentációk szintúgy nagyon érdekesek voltak a számunkra.
Ami a körforgásos gazdaságot illeti, Dr. André Torre, a Paris-Saclay Egyetem közgazdász professzora hangsúlyozta, hogy nagyon fontos ezen gazdasági modell elterjedését ösztönözni, hiszen az energiahatékony, valamint környezet- és erőforráskímélő is egyben. Az előadó rámutatott, hogy Európában ez a fajta modell széleskörben elterjedt, és az EU kiemelt célja az erre irányuló beruházások finanszírozása. A professzor elsősorban Franciaország példáján keresztül érzékeltette, milyen elvárásoknak kell teljesülnie a szisztéma sikerességéhez. Dr. Torre példaként hozta Hollandiát is, mint az egyik vezető országot a körforgásos gazdasági modell alkalmazása terén, ahol a kormányzat és a vállalatok egyaránt ösztönzik az innovációkat és a fenntartható megoldásokat az anyagok újrahasznosítására és a hulladékok minimalizálására.
A konferencia nem csupán szakmai ismeretekkel és az egyes témakörökbe való részletesebb betekintéssel kecsegtetett: részt vehettünk egy vezetett városnézésen, amely során megismerhettük Híosz történetét a velencei és a genovai uralomtól kezdve, az oszmán korszakon át egészen a Görögországhoz csatlakozásig (1912). A középkori városfal és a törökfürdő romjai, valamint a zegzugos utcácskák kifejezetten autentikus hangulatot árasztottak. Ezenfelül lehetőségünk nyílt egy kisebb buszos úton is résztvenni, amely során megtekintettük a „Híosz könnyeként” ismert mastix nevű gyógyhatású fagyanta feldolgozását bemutató múzeumot, illetve két kisebb középkori települést, Pyrgit és Mestát.
Összességében a 15. EBEEC konferencia egy különleges környezetben, különleges témákkal színesített rendezvény volt, amely nem csak intellektuális, de kulturális élményeket is nyújtott.
