Konferencia a koronavírus-járvány magyar vállalkozásokra gyakorolt hatásáról

A kutatás az IFKA Nonprofit Kft. Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programjának és az MCC Vállalkozáskutatási Műhelyének együttműködésében készült. A munkát lezáró konferencia résztvevőit Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára köszöntötte, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a vállalkozások fejlesztéséről és jövőjéről való közös gondolkodást erősíti, hogy ilyen hamar elkészült a szakpolitika számára is hasznos kutatás. 

A járvány és a vállalkozások kapcsolatát vizsgáló kutatásban elsősorban három központi kérdésre kerestek választ: hogyan érintette a járvány a kis- és középvállalkozásokat, hogyan reagáltak a cégek a veszélyhelyzetre, továbbá, hogy mit tanultunk a járványból, hogyan fog megváltozni a vállalkozók hozzáállása?

A feltett kérdésekre 50 vállalkozói mélyinterjú, egy széleskörű szakértői konzultáció, a válság lefolyását bemutató (KSH, GVI és MNB) adatok elemzése, a releváns szakirodalom feldolgozása és médiaelemzés segítségével keresték a választ. A kutatásvezető kiemelte, hogy az MCC és az IFKA közös munkája nem lezárja, hanem megnyitja a téma elemzését, sok további kutatásra és vitára van szükség az elmúlt másfél évben történtek pontos megértéséhez.

A kutatás eredményeit Szepesi Balázs, a Vállalkozáskutatási Műhely vezetője és Pogácsás Péter, senior kutató ismertette. Szepesi Balázs bevezetőként elmondta, hogy a járvány nélkül hozzávetőlegesen 5000 milliárd forinttal több jövedelmet termelhetett volna az ország az elmúlt időszakban, a helyreállás azonban már megindult: a GDP 2020. második negyedévi 14,5 százalékos zuhanását követően a gazdasági teljesítmény 2021. első negyedévében a kiigazítatlan adatok szerint már csak 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. 

Pogácsás Péter, a kutatás szakmai vezetője előadásában kifejtette, hogy a vállalkozások veszteségeinek fő forrása a kieső kereslet volt, elsősorban a járvány keresletre gyakorolt hatásán múlt, ki járt jobban és ki veszített sokat a koronavírus miatt. A koronavírus legnagyobb veszteseinek a vendéglátással és a szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozások bizonyultak, közülük is a fővárosiak helyzete volt a legrosszabb. A kutatásból kiderült, hogy a vállalkozások alkalmazkodásának és túlélésének alapja a rugalmasság, a költségcsökkentés és az óvatosság volt.

Szepesi Balázs összegzésként elmondta, hogy a kutatásból bizakodó vállalkozói attitűd tükröződik, a vállalkozók úgy vélik, jól kezelték a járványt és ütésállóbbak lettek. A vállalkozások számára a járvány számlájának nagy részét a védekezés miatti keresletcsökkenés és a válságüzemmódra való átállás költségei tették ki, azaz nem az egészségügyi problémákból, hanem a még nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében tett erőfeszítések összességéből származtak nehézségeik. Az eredmények alapján a járvány utáni időszak új, óvatosabb és hosszabb távra előre tervező vállalkozói működést hozhat, a veszteségekért és a nehézségekért cserébe pedig olyan tapasztalatokkal gazdagodhatnak a vállalkozások, amelyek révén alkalmazkodó- és kezdeményező képességeik nagymértékben javulni fognak. 

A Mathias Corvinus Collegium és az IFKA közös kutatásának bemutatása után szakmai vitára került sor, melyen hazai szakemberek osztották meg tudásukat és kutatási eredményeiket a járvány vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. 

Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója az MCC-IFKA kutatással kapcsolatban fejtette ki észrevételeit és meglátásait, valamint oktatói szempontból kiemelte, hogy a közgazdasági hallgatók számára hasznosak lennének esettanulmányok a sikeres és sikertelen válságkezelés tapasztalatairól. Nábelek Fruzsina, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet ügyvezető igazgatója a GVI konjunktúrafelméréseinek eredményeit ismertette és hangsúlyozta, hogy a válság nagyon eltérően érintett bizonyos cégtípusokat, így a mikro- és kisvállalkozások, illetve a szolgáltatással (pl. vendéglátás) foglalkozók voltak erősebben érintettek a járvány hatásaiban. 

Kenyeres Kinga, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a mikrovállalkozások által igénybe vett digitális szolgáltatásokra vonatkozó felmérés eredményeit mutatta be, amely a felhasználói szokások, attitűdök és a járvány kölcsönhatását vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy a járvány alatt is az használta a digitális szolgáltatásokat, aki azokat már korábban is igénybe vette - a vállalkozások elenyésző százaléka vezetett be új digitális megoldásokat a COVID miatt.
Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az MNB vállalati felméréseinek eredményeit ismertette, mely szerint 2020-ban az árbevétel és a kapacitás-kihasználtság jelentősen csökkent, a korlátozások enyhülésével párhuzamosan viszont növekedés figyelhető meg. Az MNB konjunktúra indexe 24 ponttal növekedett 2020 decembere és 2021 májusa között, továbbá december óta folyamatosan erősödik a kereslet, de továbbra is a vevők hiánya jelenti a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára.

Dr. Radácsi László, a Budapesti Gazdasági Egyetem stratégiai és innovációs rektorhelyettese a vállalkozásoktatás szempontjából emelte ki, hogy Magyarországon a fiatalok kevesebb mint 10%-a gondolkodik azon, hogy vállalkozó legyen és a járvány még az ezen a területen tanulók helyzetét is megnehezítette. Többek között a személyes jelenlétet igénylő csoportmunka és a gyakornoki programok elmaradása jelentett óriási lehetőségkiesést a fiatal generáció számára.

A konferencia délutáni szakmai vitájában a nemzetközi eredményeket és véleményeket járták körül a meghívott felszólalók. A vita résztvevői a következők voltak: Rudy Verlhac (OECD), Mirosław Jarosiński (SGH Warsaw School of Economics), Drótos György (Budapesti Corvinus Egyetem, a családi vállalkozásokat kutató intézet vezetője), Sass Magdolna (a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója), Dr. Huub Ruël (az MCC Visiting Fellowship Program résztvevője) és a kutatás résztvevői.

A vita sok témát érintett, többek között a járvány vállalkozói dinamikára gyakorolt hatását, a globális értékráncokban betöltött vállalkozói szerep lehetséges alakulását, a cégméret, a tevékenységi fókusz és a válság okozta veszteségek közötti összefüggést, a családi vállalkozások válságállóságának okait, a fenntartható üzleti modellek felértékelődését, a gazdasági diplomácia változó szerepét, az üzleti együttműködések jelentőségének növekedését, a szürke gazdaság várható alakulását, illetve kutatásmódszertani kérdéseket.