Olvasási idő: 3 perc
Az Egyesült Államok 60. elnökválasztásának hátteréről és a tengerentúli belpolitikáról, Donald Trump lehetséges győzelmének következményeiről, valamint a magyar-amerikai kapcsolatokról is beszélt Patrick Deneen a Mathias Corvinus Collegium budapesti központjában.
A legfontosabb következő választás jön – mondta nevetve Patrick Deneen, a University of Notre Dame Politikatudományi Tanszékének professzora, aki az idei amerikai elnökválasztásról beszélt Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai műhelyvezetőjének moderálása mellett.
A professzornak lenyűgöző az életrajza, előadásokat tartott már szerte a világon, tehát az MCC-s tehetségek a leghitelesebb kézből kaphattak információkat a tengerentúli választás hátteréről, az amerikai belpolitikáról és Donald Trumpról is.
A beszélgetés elején felelevenítették az elsődleges problémákat, többek között az illegális migrációt, a gazdasági nehézségeket és az inflációt, de az ukrajnai és a közel-keleti háború kezelése kapcsán is megosztott a lakosság. Éppen ezért lesz kulcsfontosságú a novemberi esemény, hiszen a demokráciában a választás a legalkalmasabb pillanat arra, hogy a polgárok változtassanak az irányon – az USA esetében ez értelemszerűen a világpolitikát is érinti.
Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban már régóta nagy a vita az Egyesült Államokban, ám az izraeli konfliktus esetén sem egyértelmű a kép: bár a zsidó szavazók továbbra is fontosak a belpolitikában, egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a muszlimok által leadott voksok, különösen a kulcsállamokban, amelyekben nagyon szoros küzdelem várható.
Kiss Rajmund felvetette, hogy Orbán Viktor szerint Donald Trump a béke embere, és egy közönségkérdés is a korábbi amerikai elnök nyilatkozataira, viselkedésére vonatkozott. Deneen azt mondta, sokan szeretik őt hazájában, nem őrültnek tartják, hanem egy jó karakterű politikusnak, aki nem simul bele az átlagosba, és minden körülmények között az országa érdekeit nézi.
A professzor példaként említette, hogy az egyáltalán nem szegény Európa nem érdemel ekkora befektetést Amerikától, ha közben Európa önmagába sem hajlandó fektetni. Éppen ezért sokan egyetértenek Trump véleményével, aki kijelentette, nem az amerikai pénzből kellene megvédeni azokat az európai országokat, amelyek nem költenek eleget a hadiiparra.
„Az európai nemzeteknek felelősséget kell vállalniuk saját hazájukért” – mondta Deneen, aki pozitív példaként beszélt Magyarországról, és nem csupán ebben az ügyben. Szerinte sok tengerentúli konzervatívnak példaképpé vált a hagyományos értékek mentén működő ország, és egyre több embert érdekel, hogyan is élnek a magyarok.
A Joe Biden-Donald Trump harc kimenetelével kapcsolatban egyébként nem szeretett volna jósolni az elismert professzor, azt mondta, nagyon szoros lesz a végeredmény.
