Olvasási idő: 4 perc
Ezek a mai fiatalok! Bezzeg a mi korunkban! – hangzik sokszor – tévesen - a felkiáltás a felnőttek részéről. Szülők Akadémiáját tartott az MCC kaposvári képzési központja, ahol a Z -generációval kapcsolatos legfontosabb sztereotípiákat jártuk körbe. Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója hangsúlyozta, hogy a mai fiatalok nehezen nőnek fel , bizonyos élethelyzetek kellenek ahhoz, hogy felnőtté váljanak. A felnőtté válás „kora” kitolódott 35-39 évre. Az intézet munkatársai számos kérdőíves kutatást végezett az elmúlt években a 15-29 éves korosztály körében, hogy felmérjék a világgal kapcsolatban kialakult életképüket. A kutatások során több ezer diákot kérdeztek már erről a témáról, ezek eredményeiből kaptunk egy rövid bemutatást.
Georgina kitért a különböző generációk jellemzőire, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad általánosítani ezzel kapcsolatban. Például az „x” generáció: karrierista, az „y” generáció: fegyelmezetlen, a „z” generációra jellemző a valós kapcsolatoktól való elidegenedés, az „alfa” generációt semmi sem érdekli csak a kütyük. Ennek ellenére a kutatások szerint nincs új, a nap alatt, a fiatalok ugyanazt várják az élettől, mint szüleik, csak alkalmazkodnak a megváltozott világhoz, tehát az alapok nem változtak. Ők is szeretnének házasságot kötni, családot alapítani, közösséghez tartozni, barátokat szerezni.
A mai fiatalok digitális bennszülöttek. Ugyanakkor felismerik és felmérik az online világ veszélyeit, tudják, hogy pont ez a közeg - amelyben sokszor magabiztosan mozognak - alkalmatlan a párkeresésre, a társas kapcsolatok működtetésére, így jellemző rájuk a magány, az elköteleződés nehézsége, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan jövő érzés és a lázadás.
Kiemelte, hogy a fiatalok kommunikációs szokásaik is megváltoztak. Bár ehhez a Covid miatti lezárások is hozzá járultak. Míg régen a személyes kommunikáció volt a jellemző, ahol az arckifejezések, a mimika, a hangszín, a hangerő és az érzelmek kifejezésére is volt lehetőség, amely sokat elárult a mondanivalónkról. Ezeket mára felváltották az emojik, hiszen az online világban a chat-en keresztüli „beszélgetés” során is szeretnék az érzéseiket kifejezni.
Georgina hangsúlyozta, hogy a kutatások kimutatták, hogy a fiataloknak nincsenek barátaik, magányosak és sokan gondolják úgy, hogy nem tudnak kihez fordulni, ha problémájuk van. A szakirodalmak alapján 2019-ban 14 millió 15-29 éves fiatal küzdött mentális problémákkal, és 49%-uk nem részesült megfelelő segítségben. Ha a halálozási okokat nézzük, akkor mára sajnos az öngyilkosság van a második helyen. Ennek súlyosságát felismerték az országok is és 27 tagország 2023. novemberében a fiatalok mentális egészségével kapcsolatban következtetéseket fogalmaztak meg, ezzel elkezdve a munkát, hogy a fiataloknak segítségre van szükségük. A magyar fiatalok többségénél van személy, akivel tudnak beszélni, akihez tudnak fordulni, azonban 20%-uk veszélyben van.
A fiatalok többségének van a magány ellen „megküzdési” stratégiája, barátokkal beszélgetnek személyesen, sportolnak, olvasnak, de sajnos 16%-uknak nincs startégiája. Rájuk kell figyelni, felismerni őket és segíteni nekik.
Szülőként abban áll a felelősségünk, hogy a hagyományos értékrendet megmutatva, azt megtartva segítsük őket, hogy családban eltöltött boldog, sikeres életük legyen!
