Olvasási idő: 6 perc
2023. augusztus 22-én ismét hazánkba látogatott Tucker Carlson, az Egyesült Államok vezető politikai véleményformálója. A Millenárison óriási sikerrel megrendezett MCC Feszt After keretei között tartott előadást és vett részt beszélgetésen. Az esztergomi MCC Feszt színvonalához méltóan a világszerte meghatározó amerikai kommentátor előadását panelbeszélgetések előzték meg, melyek napjaink legfontosabb témáit boncolgatták.
A Nemzeti Táncszínház melletti park zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel: több mint kétezren voltak kíváncsiak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Mandiner közös eseményére, ahol a panelbeszélgetések mellett este koncertek szórakoztatták az oda látogatókat.
A jó könyvek segítenek eldönteni, mi igaz, és mi nem az
Tucker Carlson – korábban a Fox News legendás konzervatív műsorvezetője, most főként a közösségi médiában publikáló újságíró –beszédét rögtön azzal nyitotta, hogy megdicsérte a magyar konyhát, és utalt rá, hogy Magyarország ma olyan, mint az az Amerika volt, amelyben felnőtt. Carlson véleménye szerint Magyarországot azért bírálják többen, mert kitart keresztény értékei mellett. Emellett élesen bírálta az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, szerinte David Pressman nem az amerikai polgárok érdekeit képviseli.
Az orosz- ukrán háborúról szólva elmondta: a nyugati média hamis képet fest a háborúról, azt közvetítve, hogy az ukránok nyerésre állnak, márpedig a fegyverkezési verseny csak egyre több ember életét követeli.
Az előadást követő beszélgetésben Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke azt is megkérdezte, milyen tanácsot adna Carlson a fiataloknak, így a rendezvényre látogató nagyszámú diáknak. Carlson szerint papíralapú könyveket kell olvasni, lehetőleg minden nap. Szerinte az iskolák változnak, a mai egyetemek istentelen helyek, de a könyvek nem változnak: a jó könyvek segítenek eldönteni, mi igaz és mi nem az.
Egy következő kérdés azt firtatta, mit mondana ma fiatal önmagának tanácsként. „Ne légy arrogáns! Ne hidd, hogy mindent tudsz, ne hidd, hogy igazad van, és ne ítélj olyan gyorsan!” – hangzott a válasz. Könnyű ítélkezni, folytatta, de még a másik ember házasságát sem érthetjük meg, hogyan hihetnénk akkor azt, hogy érthetünk egy másik országot? Be kell látnunk, hogy nem tudhatunk mindent, nem érthetünk mindent. Ezzel a hozzáállással bölcsebbek leszünk, mint ha úgy állunk hozzá, mint Biden és kormánya, vagy Pressman nagykövet, akik azt vallják: „tudom, mi a jó neked!” – zárta a gondolatot Carlson.
Éles közéleti vita az első panelbeszélgetésen
Az esemény első panelbeszélgetése az Átalakuló világrend, Magyarország helye a világban címet viselte. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint a történelmi eseményekről, fordulópontokról inkább tíz, húsz év távlatában érdemes beszélni, s ez igaz a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúra is.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint február 24-ére fordulópontként fogunk majd tekinteni, elvégre a második világháború után először fordult elő ilyen jellegű agresszió egy nagyhatalom és egy másik, kisebb ország között. Egyetértett azonban Schiffer Andrással abban, hogy mindez egy folyamat része, melynek értékelését több tíz év után lehet majd érdemben vizsgálni.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a jelenlegi konfliktust is meg lehetett volna tartani lokális szinten, akár csak a krími eseményeket. A hatalmi átrendeződés megkezdődött, ugyanakkor az USA már nem egyeduralkodó, számos nagyhatalom érdekelt abban, hogy a jelenleg formálódó világrend alakulásába beleszóljon. Oroszországot veszélyes lenne teljesen leválasztani Európáról - mondta -, ennélfogva Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontja sokkal inkább szolgálja a közérdeket, mint a Nyugat, Brüsszel álláspontja.
„Tiltsuk meg a megtiltást” – külföldi szaktekintélyek a kultúrharcról
A Magyar Külügyi Intézet elnöke szerint a kultúrharc valójában kultúra és ellenkultúra között zajlik. Gladden Pappin a kultúrharc fogalmát és jelenségeit értelmező panelbeszélgetésen kifejtette: a kereszténység és a konzervatívok mindig is a normalitás, egy funkcionális társadalom fenntartását tartották szem előtt. A baloldal szerinte most pontosan ez ellen lázad.
Rod Dreher, a Danube Institute hálózati projektjének igazgatója hozzátette, hogy ez egészen a 60-as évek szexuális forradalmára vezethető vissza, mely egyik fő mottója az volt „tiltsuk meg a megtiltást”. A jobboldal úgy gondolta, hogy a kultúra fenntartja majd önmagát bármiféle beavatkozás nélkül, azonban ez hibás feltételezésnek bizonyult, így nem tartható fenn.
A konzervatívoknak két kérdést kell megválaszolniuk ma: kik vagyunk és miben hiszünk? – fejtette ki James Jay Carafano, a Heritage Foundation vezető tanácsadója. Carafano úgy gondolja, hogy a politikai oldalak szerepe megváltozott, és mára a baloldal az elit érdekeit képviseli, míg a jobboldalban otthonra találtak a mindennapi emberek, akik változást szeretnének.
A szakemberek abban mind egyértettek, hogy az olyan figurák, mint Christopher Rufo vagy Tucker Carlson, egyedülálló erővel rendelkeznek, és sok esetben jelentősebb politikai változást érnek el, mint az amerikai kongresszus. Magyarországról mind elismerően nyilatkoztak, kiemelve az MCC szerepét, amely hangot ad a konzervatívoknak. Ez a hang az Egyesült Államokban szerintük ma fájóan hiányzik.
A beszélgetéseket jó hangulatú nyáresti koncertek követték, nagy sikerrel lépett fel az MCC diákja által vezetett Nagy Csomor András és zenekara, valamint a Parno Graszt együttes is.