Olvasási idő: 7 perc
A versenyképesség, a vállalkozói kompetenciák, az oktatás és képzés, az innováció és digitalizáció, valamint a fenntarthatóság területeit érintették a Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat ötödik alkalommal megrendezett éves tudományos konferenciáján, amelyen 68 előadó adott elő 32 prezentációt. A Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) tartott, november 21-22-i rendezvény célja a vállalkozások világának kutatói, elemzői és adatelőállítói közötti együttműködés erősítése volt.
Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese nyitóbeszédében kiemelte, hogy a rendezvény kiváló lehetőség a gazdasági és vállalkozói szféra aktuális kérdéseinek megvitatására. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetet – amit a háború és az infláció is tovább nehezít – eltérően kezelik az emberek: míg a pesszimisták a "homokzsákok mögé" húzódva próbálják védeni magukat, az optimisták vállalkozásokba kezdenek, új lehetőségeket keresve.
Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola és Vállalkozáskutatási Műhely vezetője szerint a konferencia különlegessége abban rejlik, hogy a személyes részvétel és a beszélgetések komoly visszajelzéseket adnak, lehetőséget teremtve így a valódi vitákra, amelyek online formában ritkán valósulnak meg.
Az esemény kiemelt előadója Magnus Henrekson, a Gothenburgi Egyetem oktatója volt. Henrekson hangsúlyozta, hogy a vállalkozások alapvető szerepet játszanak az innovációk értékes árukká és szolgáltatásokká alakításában. A fenntartható fejlődéshez pedig olyan intézményi hálózatokra van szükség, amelyek támogatják a termelékeny vállalkozói tevékenységet.
A vállalkozói kompetenciák témakörében a résztvevők megvitatták, hogyan alakíthatók a vállalkozási tevékenységhez szükséges készségek, és ebben milyen szerepet játszik a felsőoktatás, egy átfogó hazai helyzetkép alapján. Szó esett a pénzügyi műveltség vállalkozóvá válásra gyakorolt hatásáról, valamint a fogyatékossággal élő vállalkozók tudásszerzési lehetőségeiről, kiemelve a formális és informális tanulási formák jelentőségét.
Az oktatás, képzés és tanácsadás szekcióban a paradoxonelmélet és a polaritás-menedzsment új eszközeit elemezték, amelyek a vállalkozói egyetemi működés mélyebb megértését segítik elő, továbbá a magyar felsőoktatásban tanulók karrierterveit is górcső alá vették.
Az innováció és digitalizáció témájában a hazai kis- és középvállalatok online jelenlétének kihívásait, valamint a digitális technológiák implementálását akadályozó és elősegítő tényezőket elemezték a szolgáltatási szektorban. Kiemelt téma volt a mesterséges intelligencia KKV-k ügyfélkezelésére gyakorolt hatása is.
A fenntarthatóság és körforgásos gazdaság szekció a társas, digitális és zöld készségek szerepét vizsgálta a turizmus és vendéglátás területén, valamint a körforgásos gazdasági megoldások alkalmazhatóságát a ruhaiparban. Szóba került az ökoinnovációk családi élelmiszeripari vállalkozások utódlására gyakorolt hatása is. Gépi tanulási módszerekkel elemezték a vállalkozási fázisok azonosítását a magyarországi GEM adatok alapján, illetve bemutatták a zalai és vas vármegyei helyi termelők motivációit. Végül az innovációs képességek válsághelyzetben való fenntartásának kihívásait is megvitatták.
A versenyképesség szekcióban magas színvonalú modelleken, nagymintás felméréseken alapuló kutatások eredményeit mutatták be a szerzők. Szólt előadás a kis- és középvállalatok versenyképességének és vállalatértékének kapcsolatáról, a pécsi Kis- és Középvállalati Versenyképesség Kutatóközpont által 10 év alatt publikált, a kkv versenyképességkutatások tapasztalatairól, az MCC 1500-as mintán elvégzett felmérésére alapozva elkészített „Jelentés a Magyar Vállalkozásról” nevű projekt eredményeiről, az Exim támogatott hitelprogramjainak az exportra gyakorolt hatásáról, a magyar feldolgozóipari vállalatok digitális versenyképességéről és a magyar gazdaságban jelenlévő nemzetközi családi vállalkozások versenyképességéről.
A vállalati működés, válságkezelés szekció előadásai a hazai gazdaság egyes szektorainak fókuszált vizsgálatával és vállalati válsághelyzetek kezelésével foglalkoztak. A szerzők bemutatták a vállalati csődelőrejelzésről, a számviteli rezilienciáról, az ellátási lánc rezilienciáról, valamint a könyvvizsgálati körből kilépők jellemzőiről szóló kutatásaik eredményeit. A speciális szektorok között a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kkv-k vállalati stratégiáiról és az egyedi gépgyártókról hangzottak el előadások.
A vállalkozók társadalmi kontextusai köré szerveződött szekcióban a román-magyar vállalati kapcsolatokban érvényesülő kulturális közelségről, a vállalkozások társadalmi beágyazottságáról, a társadalmi vállalkozások fenntartható működéséről és kettős elköteleződéséről, a külföldi munkavállalóknak a hazai nagyvállalatoknál játszott változó szerepéről, valamint a nemek vállalkozási tevékenysége közötti különbségekről hangzottak el előadások.
Mindemellett egy kerekasztal-beszélgetés is zajlott "20 éve az EU-ban vállalkozói szemmel" címmel, amely az Európai Unió tagságának a vállalkozói környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. A beszélgetésen neves hazai vállalkozók, Hatos István, az Unicon Zrt textilipari cég tulajdonosa, Pausits Imre, a Verarbeiten Pausits gépipari vállalat ügyvezető tulajdonosa és Borbás Levente, a Csabacast fémipari vállalat cégvezetője vettek részt, Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola és Vállalkozáskutatási Műhely vezetőjének moderálásával.
Pausits Imre hangsúlyozta, hogy az uniós tagság kiemelt fontosságú Magyarország számára, különösen az export szempontjából. Rámutatott, hogy a magyar vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy sikeresen megállják a helyüket az uniós piacon.
Arra a kérdésre, hogy hogyan élik meg az uniós tagságot a vállalkozások, Borbás Levente elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás számukra egyértelműen a nagyobb piachoz való hozzáférést jelentette, ugyanakkor kiemelte, hogy az EU-s környezetben rendkívül erős a verseny. Hozzátette, hogy vállalkozásuk szinte teljes mértékben az uniós piacra termel, hiszen bevételük 95 százaléka euróban keletkezik.
Az állami támogatásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy vállalatuk jelentős előnyöket élvez az EU által finanszírozott támogatási rendszerekből. Ezek az összegek nagy segítséget jelentenek számukra, és minden egyes forintot visszaforgatnak a vállalkozásba annak érdekében, hogy versenyképesek maradhassanak az EU piacán.
A kétnapos programot egy közös műhely zárta, amelyen a résztvevők a design thinking módszerével arra keresték a választ, hogy az elméleti kutatók hogyan tudnak a vállalkozók számára hasznosítható tudást és megfelelő értékajánlatot létrehozni.
